A szakma vetőmag alatt egyértelműen a fémzárolt, minősített vetőmagot érti. A fémzárolt vetőmag többszöri szemlén, ellenőrzésen esik át, ennek következtében a vásárló biztos lehet abban, hogy fajtaazonos, jó csírázóképességű vetőmagot vet el, mely vetőmag a sikeres gazdálkodás záloga.

A fémzárolt vetőmag használat előnyei

A fémzárolt vetőmag használata mellett számos szakmai érv szól. A búzatermesztés ma már nem lehet öncélú tevékenység. Elsősorban a piaci igények határozzák meg, hogy milyen fajtát és annak végtermékét hol, hogyan és milyen arányban érdemes termelni. Abban az esetben, ha ismerjük a piac igényeit, és ismerjük saját lehetőségeinket, akkor ki kell tudni választani a megfelelő fajtát, és annak ismeretében kialakítani a termesztéstechnológiát. Magyarán meg kell tervezni a jövedelmezőséget, meg kell célozni az állandó, stabil piacokat.

A gazdálkodó termelőterületének egy részére saját fogásból származó, a gazdálkodó által letisztított, jó esetben csávázott és csírázóképességre vizsgált magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nem csak frissíti (felújítja) szaporító anyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetősége nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezzük felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40–50% körüli, mely hosszú időn keresztül megvalósult a gyakorlatban, az utóbbi 10 évben azonban jóval a kívánatos mérték alatt van.

Saját vetőmag – visszavetés árugabonából – esetén viszont a gazdálkodó nem ismeri a vetőmag biológiai értéket (ép csíra %, vigor, 1000 szemtömeg, osztályozottság, tisztaság, kórtani problémák stb.), de esetenként még azt sem, hogy milyen fajtát vet valójában.

A visszavetett árugabona használata komoly növényvédelmi aggályokat vethet fel. A visszavetésre használt „kombájn-tiszta”, úgynevezett „vetőbúza, vetőárpa” tisztasága nem éri el a 95 %-ot sem. A nem megfelelően kezelt őszi búza és a tavaszi árpa állományok vadzab fertőzöttséget mutatnak, emiatt a visszavetésre használt magban fokozott gyomosodás észlelhető. A maggal terjedő gombák (fuzárium fajok) toxinjai a nem megfelelően kezelt állományok termésében jelentős károkat okoznak

2014 őszén várható vetőmag kínálat

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Bizottsága 2014. július 22-én ülésezett, és áttekintette a 2014. évi várható őszi kalászos vetőmag piaci helyzetet. A bizottság az alábbi megállapításokat tette:

• A tagi jelzések alapján a nagy mennyiségű csapadék következtében országos szinten nagyon változó a betakarított, ill. betakarításra váró búza vetőmagok minősége. Jelentős ó-készletek nincsenek. A kései betakarításoknál csíraproblémákra lehet számítani, melyet több cég elő-csíra eredménye is megerősített.
• A termésátlagok tekintetében is nagy különbségek mutatkoznak az ország egyes területei között. Jelentős a terméskiesés azokon a déli területeken, ahol pocok kártétel jelentkezett.
• A terménypiacot tekintve a malmi búza várhatóan jó áron kerül értékesítésre, azonban az átlagosnál nagyobb mennyiségű gyengébb minőségű takarmány búza kerül betakarításra.
• Az őszi búza alkalmas szaporító terület kis mértékben csökkent a 2013. évihez képest. A jelenlegi becslések szerint nagyságrendileg 90 000 tonna fém-zárolt őszi búza vetőmag várható, ami kb. 32–33%-os felújításra ad lehetőséget, amely a szakmailag kívánatos minimum (40%) szinttől elmarad.
• Az őszi árpa vetőmag-előállító területe három éve növekszik, a várható 20.000 tonna fém-zárolt vetőmag kb. 38%-os felújítási arány melletti termesztést tesz lehetővé.
• A tritikálé esetében a legújabb becslések szerint kb. 7.000 tonna fém-zárolt vetőmag fog idén rendelkezésre állni, ami kb. 28%-os felújításra elegendő.
• Fentieket figyelembe véve kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló vetőmagkészletek őszi búza esetében - a korábbi évek kritikusan alacsony felújítási (23–25%) szintjéből kiindulva - kielégítik a várható igényeket, de a felújítási szándék növekedése esetén váratlan helyzet is előállhat. Fokozódó őszi árpa termelési kedv esetén őszi árpa vetőmag hiány kialakulhat, a tritikálé vetőmag készletek pedig rendkívül szűkösek, vetőmaghiányra lehet számítani. Mind a három faj esetén fajta és térségi hiányok kialakulhatnak.
• A vetőmag felújítás és az ellenőrzött, fém-zárolt vetőmag használata az idén kiemelkedő jelentőségű. A nagyarányú gombafertőzöttség és csíraproblémák miatt az idén fokozott problémát jelenthet a hatóság által nem ellenőrzött árugabona visszavetése.

A csávázás jelentősége

A termelő a fém-zárolt vetőmag megvásárlásával a fajtát és az abban rejlő genetikai potenciált veszi meg. Természetesen bízik abban, hogy a fajtában rejlő tudást (termésmennyiség, minőség és ellenálló képesség) a külső környezeti hatások segítségével (vagy negatív esetben annak kivédésével) és az általa alkalmazott technológia betartásával a legnagyobb mértékben ki tudja használni. Mint minden élő szervezet, így a termesztett növények is kitettek a különböző kórokozók támadásának, így az egyik legnagyobb veszélyt jelentő fuzárium fajokénak is. A betegségek egy csoportja ellen kizárólag csávázással tudunk védekezni (üszögök), de más kórokozók ellen is hatékony védelmet biztosíthatunk a vetőmag kezelésével. A helyes fajtakiválasztás és az okszerű csávázás a termesztési technológia alapkövei. Egyrészt igyekszünk az ellenállóbb fajtát kiválasztani, másrészt nem tehetjük meg, hogy ennek vetőmagját védelem nélkül engedjük a földbe.

Csávázás – de mivel?

Szerencsére az elmúlt időszakban történt csávázószer felhasználásra vonatkozó tiltások és korlátozások az őszi kalászos fajokat nem érintették, így a növény védőszerek gazdag választéka áll a termelők rendelkezésére.

A csávázószer kiválasztásakor célszerű figyelembe venni, hogy létezik a maghéj alatt rejtőző fuzárium (belső) és a mag felszínén (külső), illetve a talajból fertőző típus. A belső fuzáriumok ellen felszívódó (szisztemikus) hatóanyagkörből kell választani, de talán a legszerencsésebb ilyenkor a felszívódó és kontakt hatóanyagok kombinációjának alkalmazása. A szerválasztáskor arra is érdemes odafigyelni, hogy a csávázószer hatóanyaga ne legyen azonos az állománykezelésre is használt gombaölő permetező szerével, ami a szerrezisztencia kialakulásának megelőzése miatt fontos. A mai csávázószerek minden tekintetben megfelelnek a legmagasabb igényeknek, mivel szerformájukból adódóan a magon egyenletes eloszlást, jó tapadó képességet (minimális leporlást) biztosítanak. A vetőmaggal „jó viszonyban” vannak, nem csökkentik a csírázóképességet, és a kezelt mag tárolhatóságát sem korlátozzák.

A csávázás csak szakszerűen kivitelezve hatékony

A termelő számára az a legbiztosabb megoldás, ha a vetőmagot már csávázottan vásárolja, és olyan vetőmagüzem termékét választja, ahol a csávázást profi módon végzik (bevonási egyenletesség, pontos hatóanyag felvitel). A csávázószer szakszerűtlen megválasztása, valamint a szer felvitele munkaegészségügyi és környezetvédelmi problémákkal járhat. A csávázási tevékenység végzése személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló engedélyekhez kötött.

Ruthner Szabolcs

A cikk szerzője: Ruthner Szabolcs