A levegő páratartalmának hatása
Az istálló páratartalmát mindig az aktuális hőmérséklettel együtt kell értékelni. Alacsonyabb hőmérséklet esetén az istálló levegőjének normál viszonyok közötti páratartalma nem bír kiemelkedő jelentőséggel. A kánikulai hőségben és rossz ventiláció esetén megemelkedő páratartalom azonban csökkenti a sertések hőleadását, így közvetve hőstresszt, hirtelen szívhalált, vagy vágás előtt az úgynevezett PSE-húshibát okozhatja. A levegő relatív páratartalma 40−80% között megfelelő. Ennél magasabb akkor lehet, ha az épületeket nyáron vízszórással hűtjük, ami hatékony ugyan, de fokozott légcsereigénnyel jár együtt. A levegő páratartalmának növekedése az egyes mérgező gázok és a por mennyiségét csökkenti.
Az istálló levegőjének szennyezettsége
A termelőépületek, ólak padozatán felhalmozódó kezeletlen trágya és vizelet bomlása következtében nemcsak a fertőző és a parazitás kórképek száma emelkedik, hanem az ól levegőminősége is romlik. Történik ez azért, mert a baktériumok a trágyából a bomlási folyamatok nyomán ammóniagázt, kénhidrogént és még számos más, bûzös anyagot fejlesztenek. Ha az ammónia a légtérben – a trágyakihordás híján, illetve a szellőzés elégtelensége következtében megreked, akkor – az enyhe kötőhártya-izgalomtól a tüdő és a gége károsodásáig – számtalan kórkép alakulhat ki. Ha ezek a gondok halmozottan jelentkeznek, akár elhullásokhoz is vezethetnek, és a dolgozók egészsége is veszélybe kerülhet. Tovább súlyosbítja a helyzetet, ha az épület levegőjébe még apró lebegő szennyeződések, kolloid méretû porrészecskék és baktériumok jutnak, ezek ugyanis csökkentik az immunvédekezést, és tüdőgyulladást okoznak, aminek gyakran elhullás, vagy drága antibiotikus kezelés a következménye. A helyzet megfelelő szellőztetéssel és légáramoltatással elkerülhető.
Az istálló levegőjének hőmérséklete
A sertésistálló mikroklímájának leglényegesebb eleme az istállóban uralkodó hőmérséklet. A nagytestû, hízott sertés rendkívüli módon érzékeny a túlságosan magas hőmérsékletre. Ennek az az oka, hogy az élőtömeg növekedésével az állat hőleadó képessége romlik, ami összefügg azzal a faji jellegzetességgel, hogy a disznók szíve, tüdeje kicsiny térfogatú, valamint rossz teljesítő- és alkalmazkodóképességû, mivel testsúlyukhoz képest a szívizomzat tömege kevés, munkája gyenge. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagytestû állat tartásakor meleg nyári napokban a hőstressz, a hőguta és a hirtelen szívhalál veszélye fenyeget, ha nem tudjuk a hőmérsékleti optimumot fenntartani. A sertéseknek (kivéve a kismalacokat) a legkellemesebb a 15–20 fok közötti hőmérséklet, de ezektől az értékektől azért lehetséges eltérés. Fontos, hogy akár hidegebb van, akár forróság, az 1 kg takarmányra számolt testtömeg-gyarapodás mindkét esetben (más-más ok miatt) rosszabb lesz! Kísérletileg is igazolt, hogy 10 fokkal a felső optimális határ fölötti hőmérséklet esetén az élőtömeg gyarapodása naponta 20 dekával, vagy még többel esik vissza. Általában elmondható, hogy aki gazdaságosan akar intenzív hízású sertést tartani, annak minimum a 10 fokot biztosítania kell, és meg kell óvnia az állatot a 30 fok fölötti hőmérséklettől. A kismalacok számára a 25–36°C a megfelelő, 22 fok alatt könnyen meghûlnek, megbetegszenek. Nem szabad elfeledkeznünk az állatok szintjén elhelyezett hőmérőről sem.
A szellőzés
A szellőzés, a levegőmozgás a sertés számára létfontosságú, s ezért nem engedhetjük meg, hogy az ólban, vagy a termelőépületekben megálljon a levegő, akár természetes légmozgásról, akár ventilátorok segítségével létrehozott szellőzésről van szó. Szellőzés hiányában az állatoknál hőstressz, hőtorlódás, PSE-húshiba következhet be, továbbá a trágyából felszabaduló ammónia is megreked, feldúsul a levegőben. Ez nemcsak az állatokra, hanem gondozójukra is káros. Természetes úton még jól szellőztethetők a legfeljebb 12 m széles épületek. A szükséges sebességû légáram az állatok súlyától és a hőmérséklettől is függ.
A hizlaldában 40−100 kg közötti állatok esetében 20−30°C között 0,5−1,0 értékû a m/s-ban mért szükséges minimális sebességû légáram, megjegyezve, hogy 1 m/s 3,6 km/óra sebességnek felel meg. Lehetőség szerint törekedjünk a természetes szellőzésre.
Meleg nyári napokon, valamint szállítás, falkásítás előtt és után, a hízott sertés egyedi permetező hûtése az egyetlen lehetőség, amivel a hőstresszt kivédhetjük. Napi 3-4-szer 10 perc permetezés javasolható. Állatot nyáron csak jól szellőző, naptól védett kocsin szállíttassunk, kánikula esetén megfontolandó az útközbeni vizes permetezés, esetleg az éjszakai szállítás. A sertésistálló előnytelen mikroklímájának, és a helytelen szállításnak káros következménye a PSE-húshiba. A fogalom azt jelenti, hogy azok a sertések, amelyek a vágás előtti órákban fokozott stresszt éltek át, erre a húsminőség romlásával válaszolnak, a húsuk puha, vizenyős, szakadékony lesz, így értékét gyakorlatilag elveszti, mert tőkehúsnak nem, csak húskészítményekbe lesz alkalmas. Az elváltozás egyik lehetséges oka a hőtorlódás, de a vágás előtti durva bánásmód is gyakran szerepet játszik kialakulásában.
Dr. Zsolnay Miklós
A cikk szerzője: Dr. Zsolnay Miklós
