Az éghajlati változások hazánkban is egyre nagyobb gondot okoznak a zárt tartási rendszerben üzemelő állattartó telepeknek. A hőségnek betudható elhul...
A növényvédelem alapvető követelménye, hogy a hatóanyagot egyenletes eloszlásban, a biológiai hatás kifejtéséhez szükséges mennyiségben juttassa a kez...
A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területtelj...
Van-e kapcsolat az ammóniakibocsátás és a klímaváltozás között? Mérhető-e valamilyen módszerrel, hogy az időjárási elemek miként befolyásolják a legel...
A hűtve tárolás talán második legfontosabb paramétere a levegő páratartalma. Sokszor figyelmen kívül hagyják, pedig az áru minősége és élettartama sze...
A kukorica természetes szárítása A természetes légszárítás egy energiatakarékos szárítási módszer, amely különösen jól illeszthető a hazai időjárási...
A sertésistálló mikroklímájának ideális kialakítása egyaránt fontos a néhány sertést tartó háztáji gazdaságokban, és az iparszerû hústermelés gépesíte...
A lakossági, szilárd tüzelőanyaggal üzemelő háztartási fűtőberendezésekből származó károsanyag-kibocsátás jelentős méreteket ölt hazánkban. Ennek csök...
A terményszárításról üzemeltetői szemszögből Ötrészes sorozatunkkal szárító tulajdonosok és üzemeltető szakemberek számára szeretnénk a gyakorlatban...
Magyarország környezeti állapota általánosságban kedvező, de vannak olyan területek, amelyek esetében indokolt a fokozott figyelem - jelentette ki a V...
Az ipari méretű, biológiailag lebomló levegőtisztító rendszer hatékonyan csökkentette az ammónia, a por és szag mennyiségét a véghizlaldában, 77, 92 é...
A közölt adatok szerint az ország területének 89 százalékán közepes vagy annál súlyosabb mezőgazdasági aszály van.
Magyarország, amely a közép- és kelet-európai térség egyik meghatározó paprikaexportőre, még mindig korlátozott mennyiségű üvegházi paprikát kínál.
A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat.
A Dél-Európából és Törökországból érkező bőséges árutömeg jelentős hatással volt az európai cseresznyepiacokra.
2025-ben a világ népességének 7,8 százaléka, mintegy 645 millió ember szenvedett élelmezési válságban.
