A növénytermesztés és a terménytárolás során azonban 20–50%-os terméskiesést is okozhatnak a kártevők, kórokozók, gyomnövények. A kémiai növényvédelem a károsítókkal szemben a szervetlen sók (higany, arzén, réz), majd a természetes hatóanyagok (pirethrum) felhasználásával kezdődött, majd „bevetésre” kerültek a klórozott szénhidrogének és a hadiipartól megörökölt foszforsavészterek, karbamátok. Környezetünkre gyakorolt hatásuk ismert – vagy mégsem!
Az új károsítók és a növénytermesztés intenzitásának fokozódása a rovarölő szeres védekezések technológiáját is megreformálta – megreformálja. A fejlődés meghatározó pontja volt a kitinszintézis gátló majd a fajspecifikusan használható baktérium preparátum alapú inszekticidek – jelentős felületen szőlőben, gyümölcsösben – történő felhasználása.
Az évtized elején több ausztrál és amerikai kutatócég merőben új és merész elképzelés fejlesztését kezdte meg. A természetes alapú csalétekszerek illat- vagy zamatanyaguk segítségével magukhoz csalják a kártevőt és intenzív táplálkozásra serkentik. Az A + K (Actract & Killed = csald oda és öld meg) technológia első gyakorlati felhasználásra megérett terméke az Amerikai Egyesült Államokban a Florida Food Products, Inc. által gyártott és piacra bevezetett INVITE EC. Az elképzelés „bázisa” a károsító megszállott táplálkozása a csalétekből. A készítményben lévő kukurbitacim hatóanyag az imágó számára az érési táplálkozás és a természetes ellenségeivel szembeni védekezés alapanyaga. A speciális, nagy cseppekben történő kijuttatást követően az INVTE EC a kukoricabogár imágói ellen nyújt megbízható és tartós védelmet úgy, hogy a területen lévő faunát nem befolyásolja, a hasznos élő szervezeteket nem károsítja. A „világpremiert” követő harmadik évben – a károsító drasztikus felfutásával egy időben – Magyarországon (Európában elsőként) a Biomark Kereskedőház Rt. meghonosította az INVITE EC-s technológiát. Az eljárás sajátossága, hogy nagyon alacsony (az eredeti dózis 10%-a) DIABRO rovarölőszer-felhasználással tökéletes hatékonysággal elpusztítja a kukoricabogár imágókat. A védekezéseket a kukorica fenológiájától függetlenül, nappali védekezésbe lehet beilleszteni. A kezeléseket úgy kell időzíteni, hogy a területen lévő imágók (első kezelés) számát mérjük fel, és a kukorica tövenkénti 2–3 imágó esetén megindítjuk a védekezéseket. A monokulturás kukoricatermesztés esetén sor kerülhet még egy permetezésre, ekkor azonban már a termékeny, tojásrakásra kész nőstények minél nagyobb számban történő elpusztítása a cél.
Az elmúlt év során az Unió segítségével meghirdetett  szántóföldi alapprogram az INVITE EC kijuttatását évente két alkalommal támogatja. Az INVITE EC mind környezetvédelmi szempontból, mind fajspecifikus hatásmódja miatt messze előre mutató és merőben új technológia, ami az Unióban is a kukoricabogár elleni védekezések alappillére lehet.    

A cikk szerzője: Maros Péter