A kísérlet helyszíne

A kísérletbe bevont területek az ország különböző ökológiai adottságokkal rendelkező tájain találhatók: Beled, Dombóvár, Békéscsaba és Szolnok vonzáskörzetében.

A kísérlet végrehajtásának módja

Az üzemi kísérletek a fontosabb szántóföldi növényekkel, egységes kísérleti tematikával kerülnek végrehajtásra.

A kísérlet célja

Elsődleges szempont az AMI tanácsadói tevékenységének és gazdákkal való együttmûködésének régiókra kiterjedő fejlesztése.

Az AMI kísérleteit különböző talajadottságok mellet kívánja végrehajtani. A kísérleti eredményekre építve lehetővé válik az egyes régiókra jellemző sajátosságok figyelembe vétele mellett a személyre, illetve üzemi adottságokra szabott tanácsadás.

Cél az egyedi N- és a komplex NPK-mûtrágyák (N, P és NPK) hozam- és minőségnövelő hatásának vizsgálata.

A sikeres és hatékony mûtrágyafelhasználás és -kijuttatás során elengedhetetlen a jó szórhatóság. A mûtrágyák jelentősen különböznek szemcseformájukat illetően.

A szántóföldi kísérletek során összehasonlításra kerül a prillezett (AN), illetve granulált (Linzer NAC=MAS) mûtrágya szórhatósági tulajdonsága.

Az AMI saját termékcsaládjának két tagját, a GOLD és a STAR tulajdonságait különböző talajtípusokon is összehasonlítja.

A kísérletek legfontosabb szakmai kérdései

A 2006. évi szántóföldi kísérletek Dr. Hoffmann Sándor egyetemi docens, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar tanárának szakmai támogatásával valósulnak meg. Örömmel fogadjuk a Tanár Úr és az AMI  közötti szaktanácsadási együttmûködést.



Dr. Hoffmann Sándort a szóráskísérletek jelentőségéről kérdeztük.



- Milyen változást lát Ön a jövőben a magyarországi mûtrágyafelhasználást illetően, különös tekintettel a N-K-arányra?



- A kiadandó mûtrágya N-K arányát a talaj tulajdonságai és a termesztendő növények igénye határozzák meg. A legfontosabb termésnövelő tényező a N. Ezt jól tudják a gazdák is, mivel a 90-es évek után a mûtrágyázás nagymértékû visszaesésekor is, – aki trágyázott egyáltalán –, az legtöbbször csak N-t adott ki. Leginkább a K-trágyázást mellőzték. Ennek sokéves hatása oda vezetett, hogy sok, korábban K-mal jól ellátott talajunk elszegényedett. Ennek mértéke a talajokban lévő agyagásványok formájától és tulajdonságaitól függött. Így vannak olyan talajok, melyeknek még ma is jó a K-szolgáltatása, ezeken a talajokon a K-trágyázás kevéssé hatékony. Más sok K-megkötő agyagásványt tartalmazó talajokon viszont a felvehető K hamar elfogyott. Ez esetben a nagymértékû K-kiürülés a K-fixáló tulajdonságot tovább is növelheti (szmektitesedés). Ezért nem szabad a talajokat egységesen kezelni, figyelembe kell venni azok tulajdonságait, felvehető tápanyagtartalmát. Ezen a téren nagy előrelépést jelenthet a támogatásokkal összekötött periodikus talajvizsgálati kötelezettség újbóli bevezetése.

A termesztett növény oldaláról azt kell figyelembe venni, hogy vannak K-igényes (kukorica, burgonya, cukorrépa stb.) és kevésbé igényes növények. Az előbbiek esetében és a gyenge K-ellátottságú talajokon ezért N-trágyázás mellett, a megfelelő K-trágyázásra is nagyon oda kell figyelni.



- Milyen hatással van a  tavaszi második K-szórás?



- Hazánk szárazabb klímája következtében az őszi búza N-trágyázási stratégiája kissé eltérő lehet más humidabb országokétól. Nálunk a gyakori kora tavaszi hideg és szárazság miatt célszerû már ősszel is a tervezett N-trágya egy részét kiadni, mivel ez biztosítja kedvezőtlen kora tavaszi viszonyok esetén a növény időbeni, jó N-ellátottságát. Emellett legnagyobb jelentősége azonban a tél végi első N-fejtrágyázásnak van. A második N-fejtrágyázás, melyet a szárba indulás kezdetéhez időzítünk, már nincs olyan döntő hatással a termés mennyiségére, mivel a kalász korábban differenciálódik. Nagy tervezett N-fejtrágya mennyiség esetén azonban szükség lehet az adag megosztására. Így második fejtrágyázás főleg az intenzívebb termesztési technológiát alkalmazó gazdák számára ajánlott. A második fejtrágyázás eredménye viszont kihathat még a szemkitöltődés idején kialakuló sütőipari minőségre is.



- Hogyan hatnak a szórási problémák és a rossz szóráskép a hozamra?



- Mivel a növénytermesztés jövedelmezősége sok esetben elég kritikus, a gazdáknak alapvető érdeke az egyik legdrágább input, a mûtrágyák maximális hasznosulása.

Nagyon fontos ezért az egyenletes kijuttatás, melyet csak egyenletes és jó szemcseminőségû mûtrágyával, jó mûtrágyaszóróval és a csatlakozások pontos betartásával lehet elérni. A rossz szóráskép negatív hatásának mértéke függhet a talaj eredeti tápanyagtartalmától és a kijuttatott trágya mennyiségétől is. A rossz szóráskép igen jelentős terméscsökkenést is eredményezhet.

A kísérlet végrehajtása

Az AMI termékeinek minőségét – amelyet a LINZER WARE márkanévvel fémjelez – a gyakorlatban, helyi adottságokhoz igazodva, kukorica, búza, repce és napraforgó esetében veti vizsgálat alá.

Az eredmények a kísérletet követően feldolgozásra kerülnek, amelyről az érdeklődők a szakmai lapok hasábjain tájékozódhatnak. A kísérletek pontos helyszínéről és időpontjáról az AMI telephelyein érdeklődhetnek.