A folyadékot a kívánt mennyiségben, nagy pontossággal kell kiadagolni, megfelelő méretû cseppekre kell bontani, és a célfelületre minél egyenletesebben elosztva kell eljuttatni. Ezeknek a feladatoknak a megoldására sokféle rendszerû és kivitelû szórófejet, fúvókát forgalmaznak. Az eredményes védekezés érdekében ismerni kell a fúvókák főbb jellemzőit, a mûködésüket meghatározó legfontosabb tényezőket és az alkalmazásukkal kapcsolatos alapvető követelményeket. Az alábbiakban a fúvókák kiválasztásához és célszerû használatához kívánunk néhány tanácsot adni.
A különböző kivitelû és gyártmányú szórófejek és fúvókák jelenleg nagy választékban állnak rendelkezésre. A gyártók és forgalmazók termékeikről részletes ismertetőket és katalógusokat bocsátanak ki, amelyekből tájékozódni lehet az alkalmazható szórófejekről és fúvókákról valamint ajánlott alkalmazási területükről. Az egyes fúvókák szórásteljesítményét a nyomás függvényében a kezelési utasításban és a gépen táblázatban is megadják. Az adatokat rendszerint az alkalmazni kívánt fajlagos permetlé-felhasználás és munkasebesség figyelembe vételével közlik.
A választásnál a legfontosabb szabály, hogy csak az ismert és elismert gyártók jó minőségû termékeit alkalmazzuk. Ezek a cégek több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek, jelentős kutató munka eredményeként rendkívül pontos gyártás és alapos ellenőrzés után hozzák forgalomba termékeiket. Ennek megfelelően ezek szórási jellemzői kielégítik a permetezés-technikai és környezetvédelmi követelményeket. Kaphatók igénytelen kivitelû, olcsó szórófejek és fúvókák is, ezektől azonban nem várható megfelelő mûködés és kellő pontosság.
Az szórófejek és fúvókák kiválasztása már a permetezőgép megvásárlásánál kezdődik. A gépek többsége ma már különböző szórószerkezettel kapható. A választáshoz a kezelendő növények permetezés-technikai igényeiből, és a megvalósítandó technológia jellemzőiből (például hektáronként kiszórandó permetlé mennyiség) kell kiindulni. A gyártó, illetve a kereskedő rendszerint egy adott felszereléssel értékesíti a gépeket, célszerû azonban a védekezési feltételeknek megfelelő szórófej és fúvóka garnitúrával vásárolni, mert így elkerülhető a nem megfelelő technológia kényszerû alkalmazása, vagy jelentős költséggel újabb fúvókák beszerzése.
Szántóföldi permetezőgépeket rendszerint többféle célra és különböző körülmények között használják, ezért különböző fúvókák alkalmazására lehet szükség. Ezért már a gép vásárlásánál célszerû ezt a szempontot is figyelembe venni. Ha gyakran kell más technológiára áttérni, akkor jól alkalmazhatók a több (általában 2–5 db) fúvóka befogadására alkalmas szórófejek. Ezek lehetővé teszik, hogy a tábla szélén végzett nehézkes és időigényes szerelést elkerülve a revolver rendszerû szórófej tartókat elforgatva egyszerûen és gyorsan lehessen a kívánt méretû vagy rendszerû fúvókákat mûködési helyzetbe hozni.
Mérlegelni kell a szórófejekben elhelyezhető szûrők szükségességét. A fúvókák eldugulását (különösen a gép mögött elhelyezett szórófejeknél) mûködés közben nehéz észrevenni, és ez kezeletlen sávok kialakulásával jár. A fúvókák kitisztítása időigényes munka, gyakori előfordulása esetén – a bosszúság mellett – a védekezések elhúzódásával, az esőzések, vagy szél miatt szûkre szabott idő következtében a permetezések elmaradásával kell számolni. Ezért minden olyan esetben, amikor a permetlé tisztasága, homogenítása nem kifogástalan, feltétlenül szûrőket kell a szórófejekbe szerelni.
Szántóföldi kezeléseknél leggyakrabban síkpermetezést végzünk. A permetlevet a talajra, vagy a növények felszínére igyekszünk minél egyenletesebben kijuttatni. Erre a célra legalkalmasabbak a 110–120° kúpszögû réses fúvókák, amelyek szabványos 50 cm osztás esetén ugyancsak 50 cm-rel a célfelület felett elhelyezve kétszeres átfedést biztosítanak. Ez biztosítja a megfelelő keresztirányú szórásegyenletességet álló helyzetben végzett vizsgálatnál, és a legkisebb hibát, amikor haladás közben a szórókeret lengésbe jön.
Ha az átlapolásra nincs szükség, például a tábla beszegésénél a szélső szórófejek esetében, akkor úgynevezett záró fúvókákat lehet alkalmazni.
Sorközök gyomirtó permetezésénél használhatók a 65°-os, 80°-os vagy 90°-os fúvókák. Ugyanezek állománykezelésre is használhatók a sorokba belógatható vezetékekre szerelve.
Elsősorban kalászosok állománypermetezésénél lehet hatásos a kettős réses fúvókák alkalmazása. A haladási irányban előre és hátra kiszórt permet a vizsgálatok szerint nagyobb penetrációt biztosít.
Egyes gyomirtási feladatoknál igény van különleges fúvókákra, amelyeket permetvezetéken a sorközökben a talaj közelébe lehet elhelyezni. A szimmetrikus vagy asszimmetrikus fúvókákkal a sorköz mellett a növénysorok is megpermetezhetők, mivel a termesztett növények szára a gyomirtó szerre már nem érzékeny. Ezek az úgynevezett levél alá permetező fúvókák.
Egyenletes szántóföldi permetezésre a réses fúvókák a legalkalmasabbak, ezek azonban hagyományos kivitelben igen apró cseppeket képeznek. Ez előnyös a permetlé eloszlatása szempontjából, de a kisméretû cseppek könnyen elsodródnak, elpárolognak. Az elsodródás mérséklése céljából különböző kivitelû fúvókákat fejlesztették ki. Az egyik megoldásnál a fúvókába olyan betétet építettek be, amely az áramlási viszonyokat megváltoztatva durvább cseppek kialakulását eredményezi. Ma már széles körben alkalmazzák az injektoros fúvókákat is, amelyek a furatokon át beszívott levegő hatására még nagyobb cseppeket állítanak elő (1. ábra). Az utóbbi időben jelentek meg a kompaktnak nevezett injektoros fúvókák, amelyek lényegesen kisebb méretûek, csökkentve így a sérülés veszélyét. Kaphatók már olyan fúvókák is, amelyeknél a mérettől függetlenül adott nyomáson azonos a cseppek mérete. A fúvókák kiválasztásánál tehát a szórásteljesítmény és szóráskép mellett a cseppképzési jellemzőket is figyelembe kell venni. Amennyiben a védekezések során szeles időszakokkal gyakran kell számolni, feltétlenül javasolható az injektoros fúvókák alkalmazása. Ezekkel 4–5 m/s szélsebességnél is dolgozhatunk, míg a hagyományos fúvókák csak 2 m/s-ig használhatók biztonsággal.
A réses fúvókák mellett a gyártó cégek kínálnak ütközőlapos fúvókákat is. Ezek szórásképe általában nem olyan egyenletes, szabályos, mint a réses fúvókáké, ezért csak olyan védekezési feladatokra lehetnek alkalmasak, ahol a keresztirányú szórásegyenletesség nem alapvető követelmény. Hasonló a helyzet a szántóföldi permetezésnél és ajánlott egyes cirkulációs fúvókák esetében is.
A fúvókák használati értékét és árát jelentősen meghatározza anyaguk. A rézfúvókák élettartama a legkisebb, a legtovább a kerámiabetétes kivitelûek használhatók. Legdrágábbak az acél fúvókák. Nagy igénybevétel esetén mindenképpen célszerû és gazdaságos kopásálló anyagot választani. Kopott fúvókával permetezni nem szabad! A kopás következtében nő a szórási teljesítmény, durvább cseppek képződnek, és romlik a szórásegyenletesség (2. ábra). Ez vegyszerpazarlással, a védőhatás romlásával, vagy elmaradásával jár. Ezért a fúvókák cseréjét mindig időben el kell végezni. Erre akkor van szükség, ha a folyadékkibocsátás a gyári értéket több, mint 10%-kal meghaladja. Ez az érték a folyadék 1 percig történő felfogásával és a kapott mennyiség, illetve a kezelési utasításban szereplő névleges adat összevetésével könnyen ellenőrizhető.
Kertészeti ültetvényekben leggyakrabban cirkulációs rendszerû szórófejeket használnak. Míg szántóföldön rendszerint a szórás teljes szélességében az egyenletességre törekszünk, itt a kezelendő lombozatnak megfelelő, gyakran változó mennyiségû permetlevet kell kijuttatni. Ennek megfelelően jellemző, hogy a szórószerkezeten különböző méretû, vagy beállítású szórófejeket alkalmazunk. A leggyakrabban használt típusok a pörgető betéttel felszerelt és az örvénykamrás rendszerûek. A fúvókák a kiviteltől függően teli kúpban szórják a permetlevet, vagy pedig kúppalást mentén permeteznek. Az utóbbiakat üreges kúpos szórófejeknek is nevezik. Elsősorban a ventilátor nélküli, hidraulikus rendszerû gépeken gyakran használnak állítható szórófejeket, amelyeknél csavarorsós szerkezettel lehet a pörgetőtest helyzetét a szórólaphoz képest állítani, és ezáltal a szórás kúpszögét változtatni. Ennél a kivitelnél a kúpszög változtatásával lehetőség van arra, hogy szórásnál a lombozat távolságát figyelembe vegyük. Ha kevés a távolság a lombozat és a növényzet között, akkor fennáll a veszélye, hogy a növényzet csak sávokban kap permetet. Ilyenkor növelni lehet a szórási kúpszöget. Gondot jelenthet az is, ha a távoli növényi részekre nem jutnak el a cseppek. Ebben az esetben a kúpszög csökkentésével a hatótávolság megnövelhető. Az állítható szórófejek alkalmazásánál azonban figyelembe kell venni, hogy kúpszög változtatásával más lesz a szórásteljesítmény és a cseppméret. A kúpszög növelése a kijuttatott permet mennyiségének és a cseppek méretének csökkenésével jár.
Az ültetvénypermetező gépeknél figyelni kell arra is, hogy a szórófejekben a folyadék kilépését biztosító lapka mellett gyakran adagoló lapka is elhelyezhető. Ebben az esetben az adott nyomáson kijuttatható permet mennyiségét a két lapka együttesen határozza meg, és ezért a szórásteljesítménynél ezt az értéket kell figyelembe venni. A korszerû, igényesebb gépeken gyakran iker szórófejeket találunk, amelyek 180°-os elforgatással lehetővé teszik a szórásteljesítmény vagy a szóráskép megváltoztatását. Ezeknél esetenként mód van kisebb elfordítással a szórás irányának változtatására, vagy 90°-os elfordítással a szórás megszüntetésére is.
A kertészeti szórófejek üzemeltetésénél fontos feladat az üzemi nyomás helyes megválasztása. Az ültetvény-permetezőgépekbe gyakran nagynyomású szivattyúkat építenek be. A korszerû cirkulációs szórófejek azonban általában megfelelő porlasztást érnek el már 10–20 bar-nál is, tehát szükségtelen nagyobb üzemi nyomás alkalmazása. Ez ugyanis indokolatlanul terheli a permetezőgépet, és a szórólapkák gyorsabb kopását okozza. A fúvóka kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az ültetvény permetezőgépeken a nagy igénybevétel miatt különösen indokolt a kopásálló, elsősorban a kerámiabetétek alkalmazása.
Az utóbbi időben gyakrabban alkalmazzák a kertészeti gépeken is a réses, elsősorban az injektoros fúvókákat, amelyektől a kedvezőbb cseppképzési tulajdonságok kihasználása révén az elsodródás mérséklése és jobb penetráció várható. Ezeknél az ajánlott nyomástartomány 8–15 bar. Lehetőség van cirkulációs injektoros fúvókák alkalmazására is az elsodródás csökkentése céljából, amelyek üreges kúp alakban szórnak. Üzemi nyomásuk általában 8–30 bar között változhat.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a permetezőgépeken alkalmazott szórófejek és fúvókák alapvetően meghatározzák a permetezés munkaminőségét és a környezetre gyakorolt hatását. Ezért fontos feladat a megfelelő típusok kiválasztása és szakszerû használata. Jelenleg igen nagy választék áll a felhasználók rendelkezésére. Csak megfelelő minőségû termékeket célszerû használni. Mivel a szórófejek és a fúvókák rendszerint erős koptató hatásnak vannak kitéve, folyamatosan ellenőrizni kell állapotukat, és elhasználódás esetén cseréjüket időben végre kell hajtani.
A cikk szerzője: Dr. Dimitrievits György
