Védekezés ivari feromonos légtértelítéssel
Nem biológiai növényvédelem, csupán biológiai hatású, környezetkímélő eljárás. Világviszonylatban sokfelé elterjedt módszer, főként gyümölcsmolyok ellen alkalmazzák. A módszer azon az egyszerû tényen alapszik, hogy a nőstény lepkék által kibocsájtott ivari csalogató (szex-feromon) hatására keresik fel a hím lepkék a nőstényeket párosodás céljából. Szintetikusan előállított ivari feromon analóggal ugyanezt a reakciót lehet kiváltani. Némi „túladagolással” az is elérhető, hogy a természetes úton (nőstény lepkék által) kibocsájtott feromon vonzó hatását elfedi a szintetikus anyag. Így a hímek a nőstények helyett a szintetikus feromont követik, és mivel az ilyenkor mindenütt jelen van a légtérben, a nőstényekre sem akadnak rá. E turpisságon alapuló eljárás a rovarok ivari feromonos csapdázása is, mely a hatékony kémiai védekezéshez, alapvetően szükséges időzítéshez nyújt információt a szakembernek. Mivel a feromonok fajspecifikusak a feromonos csapdák kiértékeléséhez különösebb rovarismeret sem szükséges. Ahogy szokták mondani a csapda tudja a dolgát. Az ivari légtértelítés is ezen az elven mûködik, a hímek orientáció zavarát ebben az esetben védekezésre használják. A szintetikus feromon anyagot olyan sûrûséggel helyezik ki a gyümölcsösben, hogy a feromon annak minden szegletében állandóan magas koncentrációban jelen van. Az így előidézett tájékozódási zavar eredményeként az utódnemzés elmarad, így az adott faj kártétele nem következik be. E módszer gyakorlati alkalmazása kiváló lehetőséget nyújt az almamoly elleni környezetkímélő növényvédelemre, és szermaradék-mentes termék (alma) termesztésére. A légtértelítést a Világ számos pontján eredményesen használják. Fejér megyében 2005-ben eredményes engedélyezési vizsgálatokat folytattunk a japán Shin Etsu Chemical Co Ltd. gyártmányú Isomate CLR feromon tartalmú diszpenzerekkel. A diszpenzerek az almamoly (Cydia pomonella) mellett az almailonca (Adoxophyes orana) és a ligeti sodrómoly (Pandemis heparana) ivari feromonjait is tartalmazta. Így a védekezések mindhárom kártevő elleni együttes hatást biztosítottak. A vizsgálatokat a Fejér megyei Móron végeztük. A területkiválasztásnál ügyelnünk kellett az ismétlésenkénti parcella méretre, (min. 5 ha), a kezeletlen kontroll, standard kontroll (integrált védelemben részesített terület) megfelelő irányú kijelölésére az uralkodó szélirány szempontjából, és a parcellák egymástól való izolációs távolságára (min. 100 m). A diszpenzereket a gyümölcsmolyok rajzása előtt helyeztük ki, az almakártevők (almamoly, almailonca, ligeti sodrómoly) esetében 1000 db/ha mennyiségben. A csőszerûen megnyúlt (feromont tartalmazó) diszpenzerek a kártevők rajzási szintjében, egyenletes eloszlásban lettek az ágvégekre tekerve. A parcellák szélső, 2-2 sorába 1,5-szeres mennyiségû diszpenzert tettünk. A molyok rajzását a kontroll és légtértelítéses területen egyaránt Csalamon típusú szex-feromon csapdákkal figyeltük meg. A gyümölcsök fertőzöttségét nemzedékenként értékeltük, a kártétel és az élő hernyók számbavételével. A hatékonyságot az Abbott képlet segítségével számítottuk ki. Megállapítottuk, hogy ez a légtértelítéses módszer az almamoly ellen hatékony volt, a hatékonyság meghaladta az integrált védelemben részesített területen tapasztalt 80–85% feletti hatékonyságot. A légtértelítéses területen mûködő szex-feromon csapdák gyakorlatilag alig fogtak almamolyt, almailoncát és ligeti sodrómolyt. Ezzel szemben a kezeletlen kontroll területen a fogások jelentősek voltak. Ezért ez a környezetkímélő védekezési módszer az almamoly, almailonca és a ligeti sodrómoly elleni együttes védekezésre almában Magyarországon is bevezetésre kerülhet.
Védekezés almamoly patogén víruspreparátummal
Régóta ismert, hogy a rovarokat megbetegítő microszervezetek (gombák, baktériumok, vírusok) populációszabályozó szerepe rendkívül fontos a természetben. Jelentőségük a járványszerû fellépésükben és a speciális (egy-egy életforma csoportot, vagy csak néhány fajt érintő) hatásukban rejlik. Ezért magától értetődő, hogy e mikroszervezeteket a biológiai védekezésben is jó hatásfokkal lehet alkalmazni. Fejér megyében (Agárdon), 2006-ban a Madex elnevezésû, granulózis vírust tartalmazó készítmény almamoly elleni hatását vizsgáltuk. E módszer a biológiai növényvédelem területére tartozik, számos országban már évek óta alkalmazzák a környezetkímélő, almavédelmi technológiákban. Az agárdi almakísérletben négy ismétlésben, két dózisban vizsgáltuk a granulózus vírus hatását. A kezelések (permetezések) 8–10 naponkénti ismétlésben, május közepétől július közepéig tartottak, összesen nyolc időpontban kezeltük az almát. A hatás értékelése minden második kezelés után 10×100 termés vizsgálatával történt. A hatást az élő hernyókat tartalmazó almák száma alapján bíráltuk el, hatékonyságot Abbott képlet segítségével számítottunk. Az értékelések kiváló hatékonyságot mutattak. A Madex mindkét dózisa (0,075 l/ha és 0,1 l/ha) 100%-os hatékonyságot nyújtott július 5-ig. Miután a nyolcadik kezelést követően, újabb kezelésre már nem került sor, a hatékonyság (a július 26-i értékeléskor) 70–72%-osra csökkent. Mivel a Madex granulózus víruspreparátummal kiválóan lehet almamoly ellen védekezni, azt engedélyezésre javasoltuk. Így az almamoly elleni környezetkímélő védekezési lehetőségek száma tovább bővülhet.
Amennyiben az ismertetett almamoly elleni védekezési lehetőségek (légtértelítés, granulózus vírus alkalmazása) elterjednek Magyarországon, újabb lépést teszünk a szermaradék mentes almatermesztés irányába. Mindkét módszer eredményesen alkalmazható az ökológiai és az integrált almatermesztésben.
A cikk szerzője: Dr. Szeőke Kálmán
