Hazánk számára a bioenergetika, főként a szántóföldön e célra megtermelhető alapanyagok előállítása azért fontos, mert Magyarország általában mindenféle nyersanyagban, természeti erőforrásban szegény. Egyetlen olyan dolog van, amiben előkelő helyet foglal el Európában a kutatók szerint, ez pedig, hogy minden négyzetméteren átlagosan 1500 MegaJoule fotoszintetikus aktív energiával lehet számolni az ország területén. Hogy ezt, hogyan és mire használjuk fel az csak rajtunk múlik, de ezzel a lehetőséggel valamilyen módon foglalkozni kell – vélik a hozzáértők.
A kutatók egy jelentős része állítja, a biomassza az a forrás amire a jövőben nagy biztonsággal támaszkodhat energetikailag az ország, mert ennek az alapanyagnak a termelése hazánkban gazdaságosan megoldható. Ez az energiapotenciál ugyanis nagyon jelentős. Számítások szerint a teljes biomassza mennyiség, amit a természet adott az mintegy 940 MegaJoul-ra tehető, és durván ennek a 30–40 százaléka felhasználható, ami óriási energiamennyiséget jelent.
A szakemberek általában egyetértenek abban, hogy energetikailag a leghatékonyabb a biomassza felhasználás, ugyanis közvetlen tüzelésre vagy egyéb módon hasznosítva, az itt befektetett energia hatszorosát képes kiadni, és ez jó hatásfok. Ettől lényegesen kedvezőtlenebb a biodízel és a bioetanol hatékonyságának alakulása. A biomassza hatékonyságának 50–60%-át produkálja. Például az etanol előállítás, az alapanyagtól függően egy-kétszeres input-output egyenleget mutat. Így a 100–110 dolláros áron a világpiacon kapható benzin mellett is 20–25%-kal drágább az etanol előállítás és körülbelül 40 százalékkal drágább a dízel előállítás.
Hogy ez utóbbi folyamat tovább mûködhessen, a szakemberek szerint két tényezőre van szükség: ne változzanak tovább a világpiaci kőolaj árak, továbbá a kormány dolgozzon ki stratégiát erre a területre. A bioetanol előállítására a kukoricát a nagy, 65% körüli keményítő tartalma teszi alkalmassá. Így a különböző kukoricahibridekből különböző mennyiségû etanolt lehet kihozni. Ezért fontos ezen a téren a körültekintő fajtaválasztás. Nemesítéssel a közelmúltban sikerült növelni egyes fajták keményítő tartalmát. A legnagyobb etilalkohol kihozatali képessége Magyarországon a Szent István Egyetem kutatóinak összegzése alapján az úgynevezett Mv 454-es hibridnek volt. Vizsgálataik szerint 1 liter alkohol 3,1 kilogramm kukoricából állítható elő.
Ha fás szárú energianövényekről beszélünk, biomassza tekintetében, akkor két alapvető technológiai eljárást kell megemlíteni. Az egyik: az újratelepítéses technológia. Itt az erdészeti betermelésre kell gondolni, ahol is 8–10 év múlva történik a biomassza betermelés. A másik az úgynevezett sarjaztatásos technológia, amelynek esetében a telepítést követő 2–3 év után történik a betakarítás, és ezt követően egy meghatározott váltás forduló után újabb betakarítás történik. S mindez történhet akár 10–15–20 éven keresztül is.
A növekmény mennyiségét három tényező befolyásolja: az alkalmazott faj, vagy fajta, a termelési terület ökológiai adottságai, valamint maga a technológia és a tőszám. Jelenleg a rövid vágásfordulójú fás szárú ültetvény céljára a nyár, a fûz illetve akác használható – ajánlják a szakemberek. Ezt a választást tovább erősítheti az a tény, hogy telepítési, fenntartási engedély csak ezekre a növényekre kapható. Továbbá támogatás is csak ezekre a növényekre igényelhető. A szakértők úgy vélik: mindegyik fafajnak megvan az előnye és a hátránya is. Fontos szempont a kiválasztott fajok, fajták esetében a termőhelyi érzékenység, amely nagyban befolyásolja a későbbi produkciót, s az életesélyeket. Ezért például figyelembe kell venni, hogy a nyárok és a füzek nedves élőhelyeket igényelnek.
Az energiacélú ültetvények telepítéséhez támogatások igényelhetők Magyarországon. Ez hektáronkénti egyszeri 200 ezer forintos anyagi segítséget jelent a gazdálkodóknak. Emellett jár évente a területalapú támogatás is, sőt az energianövényekre még külön is adnak dotációt.
Biogáz előállításának száraz fermentációs technológiával történő termelésére, mint újdonságra, a rendezvényen részt vevők figyelmét külön is felhívták. A Szent István Egyetem egy pályázat keretében nyert összegből egy száraz fermentáló-üzem felépítését tervezi, mivel szeretné a gyakorlatban is kipróbálni a szóban forgó, új innovatív technológiai eljárást.
A biogáz ugyanis nem más, mint szén-dioxidból, metánból és egyéb nyomelemekből álló keverék. A metántartalom 55–70 százalék között van, 30–40 százalékos átlagosan a biogázban a szén-dioxid tartalom. Az egyéb gázok mindössze 3%-ot tesznek ki a biogáz összetételében. A biogáz képződés egy több lépcsős folyamat. Az úgynevezett anaerob-folyamat, a lényeg az, hogy 50 százalék víz szükséges a nyersanyagok esetében, továbbá légmentes legyen, és a hőmérséklet szintén egyenletes legyen, a 7,5 ph-érték az optimális. Fontos a tápanyag-ellátás, a fermentáció és az egyenletes adagolás is.
A kutatók felhívják a figyelmet: Magyarország primer energiaigénye ezen a területen 1034 PetaJoul körül van és ennek a mennyiségnek – a számítások szerint – 21,5% biogázzal megtermelhető lenne. Az említett arány Európában az egyik legmagasabb.
(X)
