• Közönséges búzánál az intervenció mûködtetése csak akkor lenne kötelező a bizottság számára, ha a roueni, minimum 11% fehérjét tartalmazó búza ára a referenciaár – 101,31 euró/tonna + havi 0,46 euró/tonna növekmény – alá esik. Az intervenció megnyitásáról és felfüggesztéséről a bizottság, az érintett irányító bizottság bevonása nélkül dönthetne. (Mire a roueni ár eléri a 101,31 euró/tonna szintet, addigra Közép-Európában jellemzően akár 60-70 euró/tonnára is csökkenhet a piaci ár, ami súlyosan sérti az érdekeinket).



A búzaintervenció megnyitásának a roueni árhoz kötését előzetesen 10 tagállam ellenzi, számos tagállam további tájékoztatást kért, s attól függően nyilvánít véleményt. Magyarország elutasítja a roueni ár alkalmazását, mivel az EU más (Rouenhoz közelebbi) termelőihez képest lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe hozná a hazai gazdálkodókat.

A MOSZ ezen passzus törlését kéri, amennyiben ez nem érhető el, a javaslatunk az, hogy a bizottság akkor függeszthesse fel a közönséges búza állami intervencióját az adott tagállamban, ha a tagállamban, vagy annak egy régiójában a legalább 11% fehérjetartalmú búza regisztrált piaci ára meghaladja a referenciaárat (101,31 euró/tonna + havi növekmény).

• Az intervenciós felajánlásokat pályázatos úton kellene beadni, a bizottság dönt ezek elfogadásáról, az elfogadott ár maximum 101,31 euró/tonna lehet (az eddigi mennyiségi és minőségi feltételek mellett a bizottság egyrészt további feltételeket is állíthat, másrészt a pályáztatás egy lefelé haladó árspirált generálna, ami rendkívül hátrányos részünkre).

A pályázatos rendszer bevezetését jelenleg 12 tagállam ellenzi, számos tagállam további tájékoztatást kért.

A MOSZ álláspontja az, hogy gabonákra ne vonatkozzon a pályázatos rendszerû, régiókra korlátozható intervenció. Ennek törlését azért javasoljuk, mert a pályáztatás egy lefelé haladó árspirált generálna (a legalacsonyabb áron benyújtott ajánlatból a mennyiségi korláttal történne a kiválasztás) ezen túl pedig ebben a rendszerben a termelők kiszámíthatatlan helyzetbe kerülnének, hiszen még minden számukra ismert feltétel teljesítése esetén sem lehetnének biztosak abban, hogy a bizottság milyen árszinten védené meg őket.

• A kukorica-, árpa- és cirokintervencióra felvásárolható mennyiségének limitálása gazdasági évenként 0 tonnában. (A felsorolt gabonák közül Magyarországot csak az árpa érinti lényegesen, mert cirokintervenció eddig sem volt, a kukorica korlátozására pedig már megszületett a tanácsi döntés 2007-ben).

A MOSZ ellenzi az árpa intervenciós felvásárlásának szintjét 0 tonnára leszállítani, mivel Európa nyugati felében az árpa az egyik legfontosabb takarmánynövény, így az árpa piacán kialakuló esetleges piaci zavar jelentős negatív hatással lenne más gabonákra is.

• A durumbúza- és rizsintervenció eltörlése (nem jelent számunkra lényegi változást, mert durumbúzából eddig sem volt felajánlás, a rizsnél pedig 408 tonnában volt korlátozva a Magyarországon intervencióra felvásárolható mennyiség).

• Az intervenciós időszak minden tagországban egységesen november 1-től a következő év május 31-ig fog tartani (az EU déli és északi tagállamaiban jelenleg ettől eltérő időszak van érvényben).

A gabonaintervenció reformját érintő MOSZ javaslatokról tájékoztattuk az FVM Agrárpiaci Főosztályát, valamint – Tabajdi Csabán keresztül – az EU Parlament magyar képviselőit. Lényegében hasonló tartalommal a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, a HANGYA, és a MOSZ közös levelet küldött Mariann Fischer Boel mezőgazdasági főbiztos asszonynak, a COPA-COGECA elnökének és az EU Parlament magyar képviselőinek is.