Kényszerből hozott döntés, ha a szénakészítést választjuk, s imádkozhatunk, vagy bízhatunk Fortuna kegyeiben, hogy az időjárás kedvező legyen. Be kell látnunk, hogy ez nem lehet a versenyképes gazdálkodás része, tehát olyan döntést kell hoznunk, amely megbízhatóan szolgálja az állati teljesítmény kiaknázását, a gazdaságosság fenntartását, azaz a jó minőségû szenázs előállításának feltételeit kell kialakítanunk, amely további jó döntéseket igényel.
Magyarország klímája igen kedvező a szenázsoknak, amely jelentős előnyt biztosíthat számunkra a takarmányköltségek csökkentésében. Tapasztalataink a szenázskészítés terén mégis sokszínûek, van aki esküszik rá, és van aki irtózik tőle, mivel nem mindig úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Pedig a szenázskészítés folyamata szinte megegyezik a szilázs készítésével, mindössze annyi a különbség, hogy egy fonnyasztási fázis is beékelődik a technológiába. Igen, és ez okozza a gondokat. A fonnyasztás időtartama fogja meghatározni a szárazanyag-tartalmat (40–60%), a fonnyasztás soráni kezelés és időjárás a veszteségeket. Ebből adódóan változatos minőség jöhet létre, mivel a szárazanyag-tartalom kihat a tömörítésre, ill. befolyással van az erjedési folyamatokra. Lényeges kitétel a beltartalom szempontjából az optimális érettség a betakarítás (kaszálás) idején. Az idő előrehaladtával (napok alatt) jelentősen csökken a nyersfehérje-tartalom, viszont jelentősen nő a nyersrost-tartalom. A kérődzők és a lovak takarmányozásánál mindkét paraméter fontos, ezért különösen szem előtt kell tartani, hogy a betakarítást ne a naptár mellett tervezzük, hanem az időjárás és a növényi fejlődés kapcsolatából adódó legoptimálisabb időpontra tegyük.
A szenázs valódi értékéhez viszont akkor jutunk hozzá, amikor az erejedési folyamatokat is saját kézbe vesszük, azaz olyan oltóanyagot hívunk segítségül, amely képes a szenázs „kínzó” paraméterei mellett is megfelelő mennyiségû tejsavat (anaerob stabilitás) és ecetsavat (aerob stabilitás) termelni. Lényeges, hogy a szenázs pH-ja minél előbb 5,0 alá csökkenjen, de még jobb 4,5 alá, hogy a botulizmus és liszteriózis kockázatát csökkentsük.
A Biomin® BioStabil Plus hatása a szenázs erjedési folyamatára
A BIOMIN cég saját fejlesztésû oltóanyagának, a Biomin® BioStabil Plus-nak fûszenázs-készítés soráni alkalmazhatóságát laboratóriumi és gyakorlati körülmények között is megvizsgálta. A laboratóriumi vizsgálat főbb eredményeit az 1. és 2. ábra szemlélteti.
Összegzésként megállapítható, hogy a legjobb eredményt a 40% körüli szárazanyag-tartalmú fûszenázs mutatta. Optimális (40–50%) szárazanyag-tartalom mellett jelentősen csökken a szárazanyag-veszteség, az élesztősödés (etanol képződés) és az aerob instabilitás kockázata. A vizsgálat tanúsága szerint nem javasolható az 50–55% szárazanyag-tartalom túllépése, s ebben az esetben a Biomin® BioStabil Plus normál adagban (2 × 105 TKE/g szenázs) tudja biztosítani a fermentáció kívánt mederben történő lezajlását.
A Biomin® BioStabil Plus gyakorlati körülmények között is világszerte bizonyította, hogy erős versenytársa lesz a már „bevált” készítményeknek. Példaként szeretnénk felvillantani egy jellemző eredményt fûszenázsra vonatkozóan. Egy falközi silóba 150 vagon fonnyasztott fû került betárolásra az alábbi paraméterekkel: 49,6% szárazanyag, 12,8% nyersfehérje, 8,8% nyershamu. A szecskázás során a fû 4 g/t Biomin® BioStabil Plus-szal lett beoltva. A lezárást követően 6 héttel lett a depó megbontva és megmintázva. A táblázat mutatja a fûszenázs paramétereit.
Következtetés
A szenázsok takarmányozásban betöltött szerepét fel kell értékelnünk, mivel kevesebb veszteséggel állíthatók elő, a szenázskészítés sikere kevésbé függ az időjárástól, s lényegesen koncentráltabb tápanyagforrás, mint a szilázs.
Jó döntés = Biomin® BioStabil Plus = versenyképes gazdálkodás!
