A 2009/2010-es gazdálkodási évtől az AKG integrált szántóföldi célprogramban részt vevő gazdálkodók számára kötelező a zöldtrágyázás, az ötéves program alatt minden érintett területen legalább egyszer kell végrehajtani. Ezért a közeljövőben a zöldtrágyázott terület számottevően növekedni fog. Érdemes áttekinteni a legfontosabb termesztés-technológiai tudnivalókat.
A zöldtrágyázás során olyan növényeket termesztünk, melyeket többnyire szárzúzást követően, zöld állapotban a talajba dolgozunk. Ezzel vízben, ásványi anyagokban, mikro és makro elemekben gazdag biomasszát juttatunk a talajba. A zöldtrágyázás agronómiai haszna leginkább a talajok termőképességének fenntartásában, a szervesanyag-tartalmának szinten tartásában vagy növelésében, a talajszerkezet és a lazultság javításában nyilvánul meg. A mostanság kifejezetten indokolt talajvédelmi célokat is segíti, hiszen árnyékolja és védi a talajfelszínt a káros behatásoktól (napsugárzás, heves esőzések, erózió, defláció). E mellett élénkíti a talajéletet, segíti a beszûkült vetésváltás miatt kialakuló ún. talajuntság megszûntetését. A zöldtrágyanövények gyökérzete a fejlődésük során intenzíven növekszik, repesztő hatásával lazítva a talajt.
A növények bedolgozása után a gyökérzet elkorhad, helyükön pórusok maradnak vissza (a mûvelési mélységnél mélyebben is). Ezek a pórusok növelik a vízbefogadó és -raktározó képességet. A zöldtrágyanövények biológiai talajlazítást végeznek. Az agronómiai mellett növényvédelmi előnyökkel is rendelkezik a zöldtrágyázás, hiszen több vethető növényfaj is fonálféreg gyérítő (nematocid) hatású. Leginkább a keresztes virágúakhoz tartozó mustár és olajretek rendelkezik e jótékony tulajdonsággal. Valamennyi zöldtrágyaként termesztett növényfajra igaz, hogy kellő növénysûrûség esetén visszaszorítják a gyomosodást.
A zöldtrágyanövény termesztést alapvetően kétféle rendszerben végezhetjük: fő- és másodvetésben.
- A fővetésû megoldással gyakran találkozni Nyugat-Európában, ahol a kötelező területpihentetések idején előszeretettel alkalmazzák. Nálunk kevéssé elfogadott ez a mód, hiszen az aktív termőfelületet csökkenti és támogatást sem élvez. Vis maior károkkal érintett, pihentetett táblákon viszont javasoljuk a zöldtrágyákkal való hasznosítást, ily módon hozva kedvező kondícióba a területet.
- Hazánkban a másodvetésû termesztés az elfogadott, melynek során a nyári betakarítású haszonnövény aratása után vetünk. Leginkább tarlóhántást követően végezhetjük a vetést, de a modern tárcsás csoroszlyás (direkt) vetőgépekkel elképzelhető a közvetlenül tarlóba vetés is (1. kép). A vetésidőt alapvetően két terminusban jelölhetjük meg és leginkább az időjárás, a csapadék segíthet dönteni.
• Csapadékos időszakban közvetlenül betakarítást követően is vethetünk;
• míg aszályban javasolt augusztus második felére időzíteni.
A sokéves tendencia alapján ez idő tájt érkezik legalább kelesztő mennyiségû csapadék. A termesztéstechnológia kulcsfontosságú eleme tehát a vetés. Különösebb növényápolási feladatokra nincs szükség, egyedül a rovarok (pl.: repcebolha) elleni védekezés válhat szükségessé a kezdeti fejlődésben.
A zöldtrágyaként termesztett növényfaj megválasztása lényeges, hiszen a vetésváltásban számolni kell a másodvetéssel is, tehát a visszakerülési időket befolyásolhatja. Ez különösen a keresztes és fészkes virágú olajos növények termesztésében okozhat gondot, figyelmesen tervezzük meg a vetésváltást és illesszük be a zöldtrágyázást!
A felhasználható növények közül a takarmányrepce zöldtrágya értéke igen magas, lédús, rendkívül nagy szervesanyag tartalmú. Gyökérzete a talajt egy méternél mélyebben intenzíven átszövi, lazító, humuszképző és szerkezetjavító hatása értékes. Az augusztusi vetésidő biztosabb, mivel kezdeti fejlődéséhez sok vizet igényel.
Jól megválasztott vetésidő esetén nagyon gyorsan kel, majd erőteljesen fejlődik a fehér mustár és árnyékolja, védi a talajt az eróziótól, a deflációtól. Kiváló gyomelnyomó hatású növény. Megfigyelések szerint késői vetésben is nagy zöldtömeget fejleszt. A mustárral zöldtrágyázott területen kedvezőbb talajállapotot tapasztalhatunk és mérhetően magasabb a talaj humusztartalma, kedvezőbb a szerkezete. Kimagasló a gyomelnyomó képessége és nematocid hatású. A zöldtermést legkésőbb virágzás kezdetén aprítsuk fel és dolgozzuk a talajba, hamar vénül.
Az olajretek az egyik legszívósabb és legnagyobb biomasszát produkáló zöldtrágya növény. Széles körû kül- és belföldi tapasztalatok igazolják, hogy az olajretek előveteményként jelentősen csökkenti a burgonya (vírus okozta) rozsdafoltosságát. Kitûnő szervesanyag-pótló zöldtrágya. Másodvetésben a laza homoktalajtól a középkötött talajokig mindenütt termeszthető. Vízigénye mérsékelt. Igen jó gyomelnyomó és fonálféreg gyérítő hatású. A talajt lazítja, a talajéletet élénkíti. Keresztesek kivételével szinte bármi vethető utána.
A facélia (mézontófû) nagy előnye, hogy sem kórokozói, sem kártevői nem ismertek. Ezért egyre inkább terjed a biogazdálkodás mellett integrált szántón is, mint talajfertőtlenítő és zöldtrágya növény. Őszi alászántása jelentős szervesanyag pótlást jelent, és ciántartalmú bomlástermékei távol tartják a fonalférgeket. A kezdeti fejlődés nem túl gyors, de később a tömött borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó. Kiváló méhlegelő (2. kép). A vetésváltást nem befolyásolja, szinte bármi után és bármi előtt vethető.
A pohánka napjainkra lett kedvelt zöldtrágya növény, gyors növekedésû, nagy biomasszát fejleszt. Kiváló gyomelnyomó és talajlazító hatással rendelkezik. Leginkább zöldtrágyakeverékekben vetik, facéliával, mustárral, olajretekkel, vagy hüvelyesekkel kombinálva. Természetesen önmagában is eredménnyel termeszthető és nem befolyásolja a vetésváltást sem.
A zöldtrágyanövényeket virágbimbós vagy a kezdeti virágzás állapotában kell lezúzni és azonnal leszántani vagy nehézkultivátorral a talajba keverni. Ne hagyjuk megvénülni az állományt, mert értékes tápanyagokat és nedvességet veszítünk el.
Junek Nikolett – Bottlik László • SZIE
A cikk szerzője: Bottlik László
