A kukorica utóbbi években kapott termésátlagát végignézve igen jelentős, mintegy 50-60%-os termésingadozást figyelhetünk meg, amit a klimatikus körülmények mellett jelentősen befolyásol az alkalmazott agrotechnika, azon belül is a tápanyagellátási technológia.
Ha tanulmányozzuk a termesztés költség-jövedelem viszonyait, megállapítható, hogy az input anyagok közül csak a mûtrágya költség több, mint 30%-ot képvisel. Ezért is fontos, hogy a változó termény- és mûtrágya piaci árak mellett mindenkor fenntartható legyen a megfelelő jövedelmezőség. Mindez a felhasznált tápanyagok mennyiségének és összetételének helyes megválasztását indokolja.
A Fertilia Kft.-nél az elmúlt években jelentős munka folyik napjaink piaci igényének kielégítését szolgáló starter mûtrágyák kifejlesztésére. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete 2011-ben, Martonvásáron végzett szabadföldi kisparcellás kukorica kísérleteket cink tartalmú Gramix NP, és Gramix NPK starter mûtrágyáinkkal. A kísérlet célja a termékek hatékonyságának vizsgálata volt, a kezelések hatásának mérése a kukorica fejlődésére, szemtermésére és minőségi paramétereire.
Agroökológiai feltételek:
A kísérleti terület foszforral „igen jól” (320–390 P2O5 mg/kg), cinkkel „gyengén” (0,9–1,6 cink mg/kg) ellátott erdőmaradványos csernozjom talaj. 2011-ben a kukorica tenyészidőszakában lehullott csapadék mennyisége 49%-kal maradt el a sokévi átlagtól. Pozitív időjárási tényező, hogy a virágzás és szemtelítődés időszakában volt csapadék, valamint a hőségnapok száma alacsonynak volt mondható.
A kísérleti területre 2011 tavaszán a talajmunkák megkezdését megelőzően egységesen 102 kg/ha dózisú N hatóanyagot juttattunk ki 300 kg/h 34%-os ammónium-nitrát formájában.
Különböző dózissal és kijuttatási móddal történtek a kísérletek:
Nagyításhoz katt a képre
A kezelések hatása a kukorica szemtermésére – Martonvásár, 2011.
A kezelések hatása a kukorica ezermagtömegére és csövenkénti termésére – Martonvásár, 2011.
A tápelem-ellátottság harmóniájának javítása a korábbi virágzás révén segítheti a nyári aszályok kedvezőtlen hatásainak tompítását. A kezelések korábbra hozták a címerek megjelenését, rövidítették a virágzási periódust.
A címerhányás és a címer virágzása a kezeletlen kontroll parcellán következett be a legkésőbb, a vizsgált készítmények 1–1,5 nappal korábbra hozták a címerek megjelenését, és 1,5–2 nappal rövidítették azok virágzását a vetés időpontjától számítva. Aszályos, légköri aszályos évjáratokban még ilyen kis különbség is pozitív hatással lehet a termésre. A kezelések a kukorica 8-leveles állapotában növelték a klorofill sûrûséget, zöldebb, erőteljesebb állományt eredményeztek.
A betakarítás előtti felvételezések azt mutatták, hogy a szárszilárdságra (kis megdőlés) a legpozitívabb hatása a Gramix NP 15-30 + 0,5% Zn mûtrágyának volt.
A kombájnolt parcellánkénti szemtömeg, valamint a szárítószekrényes nedvességtartalom alapján számított terméseredmények szerint a szem mennyisége 8,79 és 10,30 t/ha között változott a kísérletben. A legkisebb átlag a csak nitrogén hatóanyaggal trágyázott kontroll parcellákon volt. Minden vizsgált kezelés növelte a termés mennyiségét a kontrollhoz viszonyítva.
A parcellánkénti szemtermés és a felvételezéskor meghatározott csőszám hányadosaként számított csövenkénti termés a kontrollhoz viszonyítva minden kezelésben igazolhatóan, jelentősen nőtt.
A kutatás kiterjedt UMG termékcsaládunk cink és foszfor-cink tartalmú starter granulátumok vizsgálatára is, mely a 2010. óta párhuzamosan történt cink tartamhatás kísérlettel együttesen pozitív eredményt hozott. A parcellák mérési eredményei szerint a cink tartalmú trágya a kijuttatást követő évben is igazolhatóan növelte a szemtermést.
A termésnövekedés a kontrollhoz viszonyítva meghaladta a 10%-ot.
Simon Péter ügyvezető
Fertilia Kft.
