Egyrészt a hibridválaszték folyamatosan bővül, másrészt szinte kimeríthetetlennek tûnik a fejlesztők fantáziája a gyomirtószerkombinációk területén. Ugyanakkor a kukoricaárak úgy tûnik stabilizálódtak azon a szinten, ahol már a terméseredményeket kis mértékben rontó tényezők is komoly jövedelemkiesést okozhatnak a termelők számára. Természetesen ezzel ellentétben optimalizált környezetben jelentősen javítható a termelés jövedelmezősége. Gyomirtás szempontjából a hatékonyság, a kezelés időzítése és az alkalmazott készítményeknek az illető hibridre gyakorolt hatása befolyásolhatja leginkább a termést. A szelektivitás vizsgálata az engedélyezés fontos részét képezi, ezért egy készítmény vagy a különféle kombináció csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a biztonságos felhasználhatóságról a hatóság meggyőződött. A készítmények hivatalos alkalmazásmódja általában valamilyen kukoricafejlettségre vonatkozik:

- pre-emergens: vetés után, kelés előtt,

- korai állománykezelés: szögcsíra – 3 leveles fejlettség,

- állománykezelés: 4–6 leveles kukorica, esetenként 7 leveles korig.

A valóságban az előírt időzítés gyakran nem tartható be különböző okok miatt, amelyek közül leginkább az időjárás szervezheti át a munkát, melynek következtében a kijuttatás kicsúszhat az optimális tartományból. Az időbeni eltolódás nem megfelelő hatékonysághoz vagy növénykárosodáshoz vezethet. Mind a felhasználó, mind a növényvédőszer-gyártó, -forgalmazó illetve fajtatulajdonos számára fontos tudni hol vannak a határok, meddig lehet elmenni egy szer felhasználásával, hol érdemes esetleg kritikus helyzetben helyettesítő kezelést választani. A gyakorlatban és az összehasonlító vizsgálatokban kiemelkedő teljesítménnyel szereplő DEKALB hibridek esetében különösen fontosnak érezzük azt, hogy olyan termesztéstechnológiai megoldásokat ajánljunk, amelyek elősegítik a hibridekbe kódolt terméspotenciál minél teljesebb érvényesülését. Az új DEKALB hibridek gyomirtó szer toleranciájának vizsgálata minden esetben megtörténik az Egyesült Államokban. Ennek kiegészítéseként ellenőrző kísérletek beállítása folyik Magyarországon, a rendelkezésre álló gyomirtó szerek széles körével.

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A herbicidtolerancia-vizsgálatokban több tényezőt szükséges összehangolni, mint a kukoricahibridek száma, a gyomirtó szerek, dózisok és időzítések.

A kis parcellás vizsgálatban 2011-ben csak vizuális megfigyelés volt, majd 2012-ben a problematikusnak mutatkozó kezeléseket 4 ismétléses, termésméréses kísérletekben is beállítottuk. A termésméréses vizsgálat keléstől kezdve mechanikus mûvelést is kapott, kézi kapálás formájában, annak érdekében, hogy a gyomok termést befolyásoló hatása kizárható legyen (1. kép).

Tekintettel a bizonytalansági tényezőkre provokatív kezelések, mint a dupla dózis alkalmazása és a megkésett időzítés fontos helyet kaptak a kivitelezésben. Piaci információkra alapozottan kerültek kiválasztásra a kezelések, úgy, hogy a hatóanyagok széles körét bevonva lehetőleg minden hatásmód képviseltetve legyen.

AZ EREDMÉNYEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

Mind a két esztendőben elegendő csapadék hullott a pre-emergens kezelések alkalmazását követően. A kísérletben szereplő 15-16 DEKALB hibrid károsodás nélkül elviselte az összes, még az antidótumot nem tartalmazó HARNESS-kezeléseket is.

A korai állománykezelésre engedélyezett és javasolt készítmények 2–3 leveles korban történő kijuttatás mellett vagy tünetmentesek voltak, vagy olyan, rendszerint színelváltozással járó tüneteket okoztak, amit a kukorica néhány nap alatt kinőtt. A megkésett, 5 leveles kukoricafejlettségnél egyes kezelések, különösen a 2,4-D, már maradandó elváltozásokat okoztak.

Állománykezelésben legnagyobb területen a szulfonilkarbamidokra alapozott kombinációk kerülnek felhasználásra. Alkalmazásukat jellemzően a levelek átmeneti mozaikosodása, sárgás elszíneződése követi. Kombinációs partnerként gyakran a dikamba jelenik meg. A dikamba önmagában az időzítést illetően megfelelő rugalmassággal rendelkezik, azonban a szulfonilkarbamidok hatásához szükséges nedvesítő szerek megváltoztatják a szer viselkedését és emiatt megkésett kezeléseket követően gyakran deformálttá válnak a támasztó gyökerek (2–3. kép) illetve nehezen bomlanak ki az új levelek. A dózishatásokat illetően, a fitotoxikus tüneteket produkáló kezeléseknél az engedélyezett adagok duplára emelése fokozta a károsodást különösen a 2011-es évben, 2012-ben viszont kisebb mértékben, mint a normál dózisú megkésett alkalmazás. A hibridreakciók tekintetében mérsékelt különbségek mutatkoztak egyes hibrideknél a nagy átlaghoz képest, de amennyiben egy az előírtnál később kijuttatott kezelés vagy a dupla dózis elváltozásokat idézett elő, akkor azok általánosan, többnyire az összes hibridnél jelentkeztek.

A 2012-ben termésmérésbe vont kezelések 2011-ben számottevő fitotoxikus tüneteket okoztak megkésett alkalmazásban, ezért indokolt volt a terméseredményekre kifejtett lehetséges hatást ellenőrizni. A kísérlet Nagyhörcsökön, egy halastó melletti kukoricatáblában került beállításra, ahol a nedves mikroklímának köszönhetően kiválóak voltak a körülmények a kukorica számára. Az itt beállított kísérlet alátámasztotta a megkésett kezelések kockázatát, mivel az alkalmazott három kombinációból kettő esetében jelentős volt a terméscsökkenés a megkésett kijuttatásban, míg az előírt időzítésben a kapálttal megegyező eredmény született (1., 2. ábra).

JAVASLATOK

A biztonságos gyomirtó szer alkalmazáshoz a legfontosabb az engedélyokiratokban vagy a technológiai ajánlásokban előírt adagban és időzítésben történő alkalmazás. Amennyiben az időjárási körülmények nem teszik lehetővé az optimális időzítést, akkor célszerû a növényvédő szer gyártójával és a fajtatulajdonossal konzultálni. Mindenesetre különösen a kései, 8–9 leveles korig kicsúszott kezeléseknél már nem lehet 100 százalékos biztonsággal megjósolni mi fog történni, ezért az ilyen helyzetek kialakulást ajánlatos elkerülni. Ebben a kései alkalmazásban a legbiztonságosabbnak hitt kezelés is okozhat váratlan, furcsa tüneteket. Hasonlóképpen gondot okozhat egyes, a csak korai állománykezelésre engedélyezett gyomirtó szerek megkésett alkalmazása. Ilyen helyzetben olcsóbb lehet a készítmények leváltása normál állománykezelésre engedélyezettekkel, mint a fitotoxikus kárból eredő jövedelemkiesés.

A pre-emergens kezelések alkalmazása célszerû lehet még akkor is, ha évelő gyomokkal vegyes a gyomflóra, mivel használatukkal csökkenthető az igény a többszörösen kombinált kockázatosabb állománykezelések iránt.

Czepó Mihály

A cikk szerzője: Czepó Mihály