A növényvédő szerek kiválasztásakor kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott készítmény milyen kukorica kultúrában alkalmazható.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
Egy német cég megkapta a lézeres gyomirtó technológiája európai piacokon való értékesítéshez szükséges tanúsítványt.
Tudjuk jól, hogy a kukoricatermesztés egyik legfontosabb aspektusa a gyomirtás, amely kulcsszerepet játszik a kultúrnövény sikeres fejlődésében.
Hatékony megoldásra lesz szükség az egyszikű gyomnövények ellen a kétszikű kultúrnövényekben.
A korábbinál is brutálisabb lézeres gyomirtó robottal rukkolt elő a Carbon Robotics.
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely szerek alkalmazhatóak a kultúrában.
Az „életerős talaj” legalább annyira különbözik a kimerülttől, mint az egészséges és a beteg ember.
A brit mezőgazdaságban először azonosítottak glifozát-rezisztens gyomnövényt, ami aggodalmat kelt a gyomirtó szer használatával kapcsolatban.
A holland cég által kifejlesztett gyomirtó robot akár 8 ember munkáját is kiválthatja a zöldségtermesztés során.
Veszélyben az ünnep központi dísze? A klímaváltozás és a károsítók is nehezítik a karácsonyfa-termesztők dolgát.
Csaknem kétszer annyi műtrágyát vettek július, augusztus és szeptember hónapokban a magyar gazdák, mint egy éve ugyanekkor.
Egyre nagyobb teret hódíthat magának a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban is.
Kalászosainkban a gyomok fejlődési zavart okoznak a víz és tápanyagok elvonása révén. Ennek elkerülésére az ősszel végzett gyomirtás ad lehetőséget.
Ha az aratás utáni időszak száraz, az árvakelések zöme elfekszik a talajban, majd ősszel az esők hatására tömegesen megjelenik a repcevetésekbe
A magyar kalászos gabonatermesztőknek már most meg kell tervezni az őszi gyomirtás technológiáját.
Bár a hollandok új gyomirtó robotja már készen áll a gyakorlati használatra, még lenne mit javítani rajta.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
