A talajfertőtlenítést végezhetjük fizikai úton, gőzöléssel vagy kémiai úton, talajfertőtlenítő növényvédő szerekkel. Bármelyik módszert választjuk is, előtte a növénymaradványokat távolítsuk el, a növényházat gondosan takarítsuk ki. Szórjuk ki a szervestrágyát és a talajt 30-35cm mélyen forgassuk meg. Talajfertőtlenítés után már nem adhatunk szervestrágyát, mert a talaj visszafertőződhet. Kezelés előtt a talajt öntözzük be, de ne öntözzük túl. Legideálisabb az ültetésre alkalmas állapot.
A gőzölés a leghatékonyabb eljárás, mivel a talajban lévő kórokozókat, kártevőket és a gyommagvakat egyaránt elpusztítja. Egyben a legköltségesebb módszer is és speciális berendezést igényel.
A gőzölés során a talajt 30 percen át 85-90 0C-ra felhevítve kell tartani, ügyelve arra, hogy a gőz 25-30 cm mélységben jusson a talajba.
Gőzölés után legalább 1-2 hétig pihentessük a talajt.
A növényvédő szerekkel történő fertőtlenítés olcsóbb, de hatása kevésbé megbízható. Kezeléshez általános talajfertőtlenítő szereket használjunk, ugyanis ezek gázosodnak és a kórokozók, a kártevők, valamint a csírázó gyommagvak zömét elpusztítják. Ugyanakkor a növényekre is mérgező hatásúak (fitotoxikusak), ezért csak üres növényházakban alkalmazhatók.
A folyékony készítményt 25-30 cm mélységben injektáljuk a talajba, úgy, hogy a szegélyek és az oszlopok környéke se maradjon ki a kezelésből.
A granulátumot egyenletesen szórjuk ki a talajra, majd rotációs kapával 10-15 cm mélyen dolgozzuk be.
Kezelés után a talajt takarjuk fóliával vagy 10 mm-es permetező öntözéssel, iszapoljuk be.
A talajfertőtlenítő szerek hatástartamát nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet. Nagyobb hőmérsékleten rövidebb, kisebb hőmérsékleten hosszabb a behatási idő. A talaj szellőztetésével elősegíthető a gázok távozása, viszont az előírt idő csökkentésével a fertőtlenítés hatékonysága is csökken.
Mivel a szermaradványok is fitotoxikusak, ültetés előtt ellenőrizni kell a szerek lebomlását. Az úgynevezett „zsázsa teszt” (bioteszt) egyszerûen elvégezhető. A kezelt talajból több helyről, különböző mélységből vegyünk mintákat és helyezzük jól zárható üvegedényekbe (pl. befőttes üvegbe). Nedves vattacsomót mártsunk gyorsan csírázó (kertizsázsa vagy saláta) magvakba és cérnaszállal lógassuk az üvegekbe. Tegyük ugyanezt kezeletlen talajból vett mintával is. Az üvegeket lezárva tartsuk szobahőmérsékleten. Ha 2-3 nap múlva azt tapasztaljuk, hogy a magok csírázása a kezelt talajt tartalmazó üvegekben elmarad a kontrollhoz képest, akkor szellőztessük a talajt, majd ismételjük meg a biotesztet. Csak gázmaradványoktól mentes földbe ültessünk növényeket.
Természetesen munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a fertőtlenített talajba szintén fertőtlenített közegben nevelt, egészséges palántákat ültetünk!!!
Az üres növényházakban a falakat, oszlopokat, fûtőcsöveket fertőtlenítsük a kereskedelemben kapható fertőtlenítő szerekkel.
A gyomnövényeket a termesztőberendezések környékén se tûrjük meg, mert azok állandó újrafertőzési veszélyforrást jelentenek.
Bp.2001.nov. 21.
Dr.Ördögh Gizella
Címlapkép: Getty Images
