Szexferomonos rovarcsapdák a gyümölcs- és szõlõkultúrák molylepke

Agro Napló
Már évtizedek óta jól ismertek a rovarok körében is az azonos fajhoz tartozó egyedek közötti vegyi kommunikációt közvetítõ, kis mennyiségben is jellegzetes viselkedési választ kiváltó anyagok, a feromonok. Ezek közül is különösképp sokat tudunk az ivarok egymásra találását és az azt követõ párzást elõsegítõ ún. szexferomonokról. A lepkék rajzása, szaporodása idõszakában a nõstények által a szabadba juttatott, általában nagy illékonyságú ivari csalogató anyagok viszonylag nagy távolságról is a kibocsátás helyéhez vonzzák a hím egyedeket. Sikerült megoldani, hogy az egyes fajokra jellemzõ, rendszerint nagyon fajspecifikus, ma már szintetikus úton is elõállítható szexferomonokat speciális rovarcsapdákban alkalmazva a növényvédelmi gyakorlatban is hasznosítsuk. Ezeket a csapdákat elsõsorban az egyes károsítók gyümölcsösünkben, kertünkben való elõfordulásának kimutatására, az imágók megjelenésének, valamint rajzásmenetének figyelemmel kísérésére használhatjuk fel. A tapasztalt egyedszámok alapján - bizonyos megszorításokkal - a várható károsítás mértékét is elõre lehet jelezni.
Az ilyen szexferomonos rovarcsapdák (pl. GUARD B - REAGRON) fontos alkotórésze a vonzó hatású (attraktáns) illatanyagot heteken keresztül egyenletesen kibocsátó diszpenzer, valamint a tartós (gyorsan be nem száradó) ragacsos felületû lap, amelyen a fogságba esett és ott elpusztult hím egyedek jól összeszámolhatók. Különösen sok ismeret, hasznos gyakorlati tapasztalat gyûlt össze a gyümölcsösökben, illetve a szőlőben szinte rendszeresen károsító egyes molylepke fajok szexferomon-csapdás kimutatása, nyomon követése (monitorozása), várható kártételük előrejelzése vonatkozásában. Ezek a korszerû csapdák semmilyen irtószert, toxikus anyagot nem tartalmaznak, ezért környezetbarát termékek. Az ún. biotermelés során is jól hasznosíthatók! Miért lehet a gazdálkodó vagy a kerttulajdonos számára rendkívül hasznos és kifizetődő a szexferomonos rovarcsapdák kihelyezése? Ennek többféle indoka lehet. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy a csapdák segítségével olyan gyakori, a gyümölcsösökben gyakorlatilag minden évben megjelenő kártevő fajok megfigyeléséről van szó, amelyek ellen - éppen a károsító gyakorisága és veszélyessége miatt - sokan minden előzetes felmérés, tájékozódás nélkül is szoktak védekezni. Megtörténhet azonban, hogy a feltételezett károsító ellen teljesen feleslegesen és értelmetlenül használnak költséges inszekticidet, hiszen a kérdéses faj abban az időszakban esetleg csak jelentéktelen egyedszámban, sûrûségben fordul elő a gyümölcsösben, a fertőzöttség mértéke tehát - ha azt pontosan ismernék - nem indokolna beavatkozást. Sajnos az sem ritka eset, hogy a permetezést vagy permetezéseket bizonyos korábbi tapasztalatok, felületes információk vagy a gyümölcsfák, a szőlő az évi fejlődéséhez (fenológiájához) "gépiesen" igazodva rossz időzítéssel hajtják végre, vagy csupán akkor kerítenek rá sort, amikor már a károsítás jól szembeötlik, azaz amikor a védekezés jobbára már megkésett, ezért rendszerint kevésbé vagy egyáltalában nem eredményes. Manapság nem szükséges külön is sok szót ejteni arról, hogy minden indokolatlan vagy nem kellőképp hatásos növényvédőszer-használat, különösképp, ha mérgező, de akárcsak enyhén mérgező rovarölő szert juttatunk ki, nem csupán értelmetlen többletkiadást jelent, hanem elkerülhetetlenül növeli a környezet, sok esetben legszûkebb környezetünk vegyszerterhelését. Ilyenkor nem csupán az élővilág, a számunkra is hasznos szervezetek megkíméléséről, hanem közvetve vagy közvetlenül saját egészségünk védelméről is szó van. A szexferomonos csapdák segítségével nagy biztonsággal eldönthetjük, hogy az adott gyümölcsösben vagy szőlőben bizonyos molylepke károsítók ellen szükséges-e és ha igen, mikor szükséges rovarölő szeres permetezést végezni. Mit kell tudnunk ehhez? Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a megvédendő kertben, állományban milyen molylepke faj vagy fajok kártételére lehet számítani. Ennek ismeretében már be tudjuk szerezni a szükséges csapdákat. A Bábolna Környezetbiológiai Központ jelenleg az alábbi károsító fajok fogására alkalmas szexferomonos csapdákat forgalmazza: almamoly, almalevél-aknázómoly, almailonca, szilvamoly, barackmoly, keleti gyümölcsmoly és tarka szőlőmoly. Mindegyik csomagolásban egy többhetes csapdázási periódusra felhasználható teljes csapdakészlet van elhelyezve, amelynek összeszerelésére a csomagoláson pontos tájékoztatás olvasható. Megfelelő instrukciók találhatók arra vonatkozólag is, hogy a gyümölcsösben hogyan, milyen sûrûségben stb. szükséges kihelyezni a csapdákat. A legkritikusabb természetesen az, hogy a megfelelő időben, még a rajzás(ok) várható kezdete előtt kitegyük a fákra a csapdákat. Ezt követően gondoskodnunk kell arról, hogy hetente valaki rendszeresen ellenőrizze a csapdákat és a lehetőség szerint pontosan feljegyezze az adott időszakban összefogott - természetesen csak a kérdéses fajhoz tartozó - lepkék számát. Csapdáink csomagolásán az imágó meghatározásához, illetve a csapdázási időszakra vonatkozólag is részletes információkat közlünk. Az összefogott egyedek száma és a rajzásmenet ismeretében biztonságosan eldönthető, hogy szükséges-e permetezni, illetve hogy ezt mikor érdemes elvégezni. A gyakorlat azt mutatta, hogy a kezelésre legérzékenyebb, a növénybe még be nem furakodott vagy a hajtások között, a lombozatban még el nem rejtőzött apró hernyók ellen általában a tapasztalt rajzáscsúcs, a rajzásonként észlelt legnagyobb csapdafogások után 1-2 héttel célszerû inszekticides permetezést végezni.
Bábolna Bio KFT.
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?