A felvásárlási árak emelkedésének hatására Magyarországon a tehéntej termelése, a 2011. évi 2%-os növekedés után, 2012-ben további 5%-kal nőtt a KSH adatai szerint. Hosszú idő óta először 2012-ben a felvásárlás is emelkedett, mintegy 5%-kal. A hazai tejvertikum legfontosabb exportterméke 2006 óta a nyerstej, kivitele folyamatosan nő.
A teljes, 1–6%-os zsírtartalmú nyerstej exportja 139 ezer tonna volt 2013 első felében, 3%-kal több, mint 2012 ugyanezen időszakában. A nyerstej importja csekély mennyiségű maradt; értékben számolva a nyerstej kivitele csaknem 16-szorosa volt a behozatalnak.
A nyerstej termelése, felvásárlása, közvetlen értékesítése és kereskedelme (2006 és 2012)
Mértékegység: ezer tonna. Forrás: KSH
A csatlakozás óta a hazai tejtermék-előállítás folyamatosan csökken, 2008 és 2011 között a folyadéktej gyártása 15%-kal, a sajt és túró termékköré 13%-kal esett vissza. Ugyanakkor a KSH adatai szerint 2013 első hat hónapjában – a nyerstej-felvásárlás csökkenésével ellentétesen – a tejtermékek bruttó termelése 0,8%-kal, belföldi értékesítése 2,2%-kal, exportja 11,3%-kal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva.
A tejtermékek termelése kisebb mértékben növekedett, mint a belföldi értékesítés és az export, így a készletek szintje csökkenhetett. A dobozos tej belföldi értékesítésének növekedéséhez az is hozzájárulhatott, hogy a félzsíros dobozos tej importja 46%-kal csökkent, így a feldolgozók több terméket tudtak elhelyezni a belpiacon1.
A hazai tej-termékpálya kivitelének értéke 2011-ben és 2012-ben kiugróan magas volt, 2012-ben meghaladta a 236 millió eurót. A KSH adatai szerint 2013 első félévében a kivitel árbevétele 24%-kal, az import értéke 8%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva. A behozatal értéke 4%-kal volt magasabb a kivitel árbevételénél. A külkereskedelmi egyenleg továbbra is negatív volt, azonban értékben ez már a második év, amikor javult (72%-kal) az előző év azonos időszakához képest.
A tej és tejtermékek külkereskedelmének egyenlege (I. félév)
Forrás: KSH
A hazai tejtermékek bel- és külpiaci pozíciója tehát 2013 első felében egyértelműen javult, ami az értékesített mennyiségek és az értékesítési ár alakulásában is megmutatkozott. A közösségen belül minimálisra csökkentek a készletek, a kedvező exportlehetőségek és az importtermékek visszaszorítása miatt pedig csökkent a belső piacra nehezedő nyomás. Továbbá a gyenge forint is gátat szabott az import beáramlásának.
A tejkvóták hatályát az Európai Bizottság még 2003-ban 2015. március 31-ig hosszabbította meg. A 2003. évi reform 2008-ban végrehajtott felülvizsgálata (Health Check) során döntöttek a tejkvóták fokozatos emeléséről azok kivezetése előtt. Első lépésként, tekintettel a tejpiaci helyzetre, a termelői és fogyasztói árak szárnyalására, 2008. április 1-jén az EU valamennyi tagországában 2%-kal növelték a büntető illeték fizetése nélkül előállítható tej mennyiségét. Ezt követően 2009. április 1. és 2014. március 31. között, öt lépcsőben, évi 1%-kal emelik a tejkvótát 26 tagországban, míg Olaszországban 2009. április 1-jén egyszeri 5%-os kvótaemelést hajtottak végre. Az utolsó tejkvótaévben (2014/2015.) már nem kerül sor kvótaemelésre, 2015. április 1-jével pedig a rendszer megszűnik.
Az elmúlt években csökkent azon tagállamok száma, amelyek kvótán felül termeltek, ami a kvótaemelés, valamint a 2009-es tejválság termeléscsökkentő hatásának együttes következménye. 2011-től azonban – a magas nyerstejáraknak köszönhetően – a jellemzően kvótán felül termelő tagállamok termelése nem csökkent, így ezekben az országokban újra túltermeléssel lehetett számolni. A nemzeti kvóta túllépéséért a tagállam büntető illetéket fizet, amely összege már néhány százalék esetén is jelentős lehet egy-egy kvótaévben. A nemzeti kvótát jellemzően Hollandia, Dánia, Ausztria, Ciprus és Luxemburg lépi túl, míg a kvóta kihasználtsága közel teljesnek mondható Lengyelországban, Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Írországban. A többi tagország tejtermelése elmarad a megállapított limittől, így ott a kvótarendszer elvileg már nem korlátozza a termelést.
A tejkvóta kihasználtsága az Európai Unióban (2001/2002–2011/2012. kvótaévek)
Forrás: Európai Bizottság
Az Európai Bizottság adatai szerint a zsírtartalommal korrigált felvásárlás 1,8%-kal 140,5 millió tonnára nőtt a 2011/2012. kvótaévben, így a kvóta kihasználtsága 94,5%-ról 95,3%-ra javult. Ausztria, Írország, Hollandia, Németország, Ciprus és Luxemburg lépte túl a felvásárlási kvótáját, összesen 281 735 tonnával. A legnagyobb mértékben, 4,2%-kal (120 650 tonna) Ausztria haladta meg a kvótát. A túllépésért a fent említett 6 tagállamnak 78,4 millió euró illetéket kell fizetnie. A fennmaradó 21 tagállamban a felvásárlási kvótától való elmaradás 7 226 517 tonna volt. A kvóta kihasználtsága 10 tagállamban nem érte el a 90%-ot.
A közvetlen értékesítési tejkvótát csak Hollandia lépte túl. Az EU tejtermelését meghatározó országok közül a beszállítási tejkvóta kihasználtsága Németországban 100,1, Franciaországban 96,4, az Egyesült Királyságban 90,2, Lengyelországban 97,9, Olaszországban pedig 99,6-ot volt.
A tejkvóták kihasználtsága az EU-tagországokban a 2011/2012. kvótaévben
Forrás: Európai Bizottság
Bár a kvótaemeléssel párhuzamosan a 2009/2010. kvótaévtől a felvásárlás és a direkt értékesítés mennyiségének növekedése figyelhető meg, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a felvásárlás nem lesz képes lépést tartani a kvótaemeléssel a rendszer kivezetéséig. Így a felvásárlás akár a teljes kvóta 9%-ával is elmaradhat a kvótától az utolsó, 2014/2015. kvótaévben. Míg az EU-15 esetében ez 7%-os, addig az EU-12 esetében 22%-os alulteljesítést jelent. A legtöbb tagországban (kivéve Hollandiát, Dániát és Ciprust) a kvótáknak nincs, vagy alig van értéke, piaci forgalmuk lanyha, ezért kivezetésük összességében nem befolyásolja majd a tejfelvásárlást. Becslések szerint az EU tejtermelése a kvótarendszer megszűnése után a jelenlegi szint 96%-a körül stabilizálódik.
Magyarországon a beszállítási tejkvóta 9%-kal nőtt, a nyerstej felvásárlása 4%-kal csökkent a 2011/2012. tejkvótaévben a csatlakozás időpontjához, a 2004/2005. tejkvótaévhez viszonyítva. A beszállítási kvóta kihasználtsága 82%-ról 72%-ra romlott a vizsgált időszakban. A tej közvetlen értékesítési kvótája 6%-kal csökkent, míg a közvetlen értékesítés két és félszeresére nőtt, így a kihasználtság 15%-ról 41%-ra javult a 2011/2012. és a 2004/2005. tejkvótaévek között. A felvásárlásban részt vevő tejkvótával rendelkező aktív termelők száma 50%-kal esett vissza, a közvetlenül értékesítőké viszont több mint másfélszeresére nőtt.
A 2012/2013. tejkvótaév első hét hónapjában a nyerstej felvásárlása 5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a kvóta kihasználtsága a jelenlegi kvótaévben javulhat, azonban továbbra is jelentősen elmarad a rendelkezésre álló tejkvóta mennyiségétől.
Magyarországon tehát a tejkvóta országos szinten eddig sem korlátozta a termelést. A közösségi kvóták fokozatos emelésének azonban már közvetett hatása van, mivel annak következménye egyes tagállamokban több tej és tejtermék előállítása. Magyarország legfontosabb exportpiacán, Olaszországban a 2009. évi (egyszeri) 5%-os kvótaemelés hatására a tejtermelés 2011-től érezhetően növekedésnek indult. Ennek nyomán egyrészt csökken az ország nyerstej-behozatala, másrészt éleződik a verseny az olasz piacra szállítók között, amit csak fokoz, hogy a szövetkezeti tulajdonú, francia Lactalis megszerezte az olasz Parmalat részvényeinek 83,3%-át, amelynek a francia tulajdonosok is szállíthatnak tejet. Magyarországon a környező országok tejtermelésének előrelátható növekedésével párhuzamosan a nyerstej-export visszaesése, valamint a tejtermékek importnyomásának erősödése várható. A belföldi piacon rekedő nyers tej egyre nagyobb nyomást gyakorolhat a hazai termelői árakra, ami a tejtermelés ismételt csökkenéséhez vezethet.
A termelési korlátok felszámolása előreláthatóan az észak-nyugati tagországoknak kedvez; hosszabb távon a termelés a csapadékos, kiváló gyephozammal rendelkező, vagyis a tömegtakarmányt olcsón előállító tagországok felé tolódik el. Az, hogy a kvóta 2015. évi megszűnése után mely tagországokban és milyen mértékben fog nőni a termelés, a termelők szervezett fellépésétől, a feldolgozói, kereskedői tevékenységtől is függ.
A nyugat-európai tejágazat közel 60%-a jellemzően sok termelőt magában foglaló, nagy mennyiségű tejet feldolgozó szövetkezetek formájában működik, amelyek a piaci árakra jelentős befolyással bírnak. A piaci igények és környezet változásaira is e szövetkezetek tudnak a leggyorsabban reagálni. Előreláthatóan Hollandiában, Ausztriában, de akár Németországban, Írországban és Franciaországban is növekedhet a termelés.
A többlet tej nyomott áron történő levezetésére az érintett vállalatok jellemzően a kvóta alatt teljesítő országokban fognak piacokat keresni.
Vőneki Éva, AKI
