Területnövekedés

Az elmúlt években jelentős változások jellemezték a magyar mezőgazdaság vetésterületének szerkezetét. Míg egyes hagyományos kultúrák (pl. szőlő) területe – ismert okokból kifolyólag – jelentősen csökkent, addig a szántóföldi kultúrák közül az utóbbi három évben a kukorica jelentősége emelkedett ki.

A legnagyobb változást a 2011-es év jelentette, amikor – elsősorban a megnövekedett terményáraknak köszönhetően – a korábbi évhez képest a vetésterület 14%-kal, 160 ezer hektárral nőtt (1. ábra). Ezt a szintet 2012-ben túl is tudta szárnyalni, elérve 1366 ezer hektárt, ami rekordot jelentett. Idén némi visszaesés volt tapasztalható, de továbbra is a korábbi éveket meghaladó szinten volt a kukoricaterület.

Vetőmagpiaci áttekintés

A vetőmag-választási szokások terén is változásokat tapasztalhattunk az elmúlt években. Egyrészt évekkel ezelőtt gyakorlatilag eltűntek a piacról a fajták, ezek helyét teljesen átvették a hibridek, ezzel párhuzamosan nőtt a piacon elérhető kukoricahibridek száma. Ugyanakkor a gazdák részéről is tapasztalható volt egyfajta elmozdulás a hosszabb tenyészidejű hibridek felé (2-3. ábra).

Az elmúlt években a Pioneer és a Monsanto (Dekalb) a két piacvezető kukoricanemesítő Magyarországon. Területarányú részesedésük évről évre 30% felett alakul, évek óta ennek a két cégnek a hibridjeit vetik Magyarország kukoricaterületének kb. kétharmadán. Mellettük a Syngenta jelentős szereplő még a piacon stabil 12–15%-os részesedéssel, valamint a Limagrain tartósan 5–6% körüli területarányú piacszelettel. Ugyanakkor az utóbbi években dinamikusan növekedett a KWS, az RAGT és a Dow piaci szerepe is.

Érdemes külön kiemelni a magyar nemesítők (Martonvásár, GKI, Kiskun stb.) vetőmagjait. A magyar nemesítésű hibridek részaránya stabilan 6-7% körül alakult 2010-ig, amikor jelentős visszaesés volt tapasztalható (5% alatt). Ugyanakkor 2011-ben újra nagyobb arányban fordultak a gazdák magyar nemesítésű hibridek felé, így 2013-ban a területalapú részarányuk elérte a 8,5%-ot, ami az elmúlt évek legmagasabb arányát jelenti (4. ábra).

A piacvezető hibridek esetében is elsősorban a Monsanto és a Pioneer termékei vetekszenek. A hibrid piacon a listavezetők a 2011-et megelőző években a Monsanto ma is jelentős területen vetett DK 440/EXP 744 és a DKC 3511/Adamo voltak. 2013-ban a legnagyobb területen – közel 120 ezer hektáron – vetett hibrid a PR37N01 volt, amely az ezt megelőző két évben is a legnépszerűbb kukorica vetőmagnak bizonyult Magyarországon. Az idei képzeletbeli dobogóra még a DKC 4590 és a DKC 4795 fért fel. Mellettük még a P0017, DK 440/EXP 744, P9578, valamint a Syngenta NK Lucius nevű hibridjét vetették több mint 35 ezer hektáron. A legnagyobb területen vetett magyar nemesítésű hibridek 2013-ban: MV 277, Gazda, MV 350 (egyenként 10 ezer hektár körüli vetett területtel).

Növényvédőszer-piaci áttekintés

A kukorica az elmúlt években a legnagyobb értékű növényvédőszer-piac a magyar mezőgazdaságban. 2005-ről 2013-ra a piac értéke gyakorlatilag megduplázódott: 2013-ban több mint 30 milliárd forintot költöttek a magyarországi gazdálkodók növényvédő szerre (5. ábra). Ebből 25 milliárdot a gyomirtók tettek ki, míg a többit zömében a talajfertőtlenítőkre fordított összeg jelenti.

Az utóbbi években némileg megváltozott a herbicidkezelések időzítése. Egyrészt a kezelések összességében egyre későbbre tolódtak, másrészt látható tendencia, hogy a korábbi egy preemergens2 és egy kései posztemergens kezelés helyett a gazdák egyre inkább igyekeztek egy jól célzott korai posztemergens kezeléssel megoldani a gyomproblémát (6. ábra).

A herbicidkezelések esetében a preemergens kezelés „hívőit” a legnagyobb sokk az atrazin hatóanyagú szerek használatának betiltásakor érte (2008), majd még egy lökést adott a posztemergens kezelések előtérbe kerülésének az acetoklór szerek kivonása (2013. június 23. után nem lehet használni). Ezzel párhuzamosan a gazdák termékpreferenciája is megváltozott: egyre nagyobb arányban kezeltek posztemergens gyomirtókkal preemergens helyett, valamint az egy hektáron használt termékek száma is csökkent. Míg 2008-ban 1,58 herbicid terméket használtak áltagosan egy hektárnyi kukoricaterületen, idén ez az arány már csak 1,48.

Ezzel szemben a kései posztemergens szegmens aránya továbbra is jelentős, de tekintettel a csökkenő kezelésszámra, abszolút értékben nagyon lassan, de szűkülni látszik. Mindez mutatja az egy, lehetőleg korai poszt-

emergens herbicidkezelés felé való fordulást, amit a gazdák igyekeznek akár drágább, de jó minőségűnek tartott, több hatóanyagot tartalmazó, fenológiában rugalmasan felhasználható szerrel megoldani.

Az idei évben a herbicidek piacán a Bayer termékeit használták a legnagyobb területen. A Bayer ebben a piaci szegmensben 2008 óta piacvezető, 2010 óta stabilan a herbiciddel kezelt kukoricaterület harmadán Bayer termékeket használtak. Mellettük a BASF és a Syngenta terület-

alapú részesedése is kiemelkedő volt, de DuPont termékeket is kb. a kezelt terület 10%-án alkalmazták idén.

2013-ban – a korábbi évekhez hasonlóan – a Laudis volt a legnagyobb területen használt kukorica herbicid szer. Ezek mellett az Adengo, Ordax Super és a Lumax voltak a legnépszerűbb szerek – korai posztemergens fázisban történt kezeléseknél is ezeket használták a legnagyobb arányban. Preemergens fázisban az Adengo mellett a Merlin Flexxet és a Lumaxot, míg kései posztemergens stádiumban a Laudis mellett a Jumbo Turbót, az Ordax Supert és a Principal Plus Goldot használták a legnagyobb területen.

Talajfertőtlenítés terén a Force 1,5 G-t használták a legnagyobb területen 2013-ban, de a Santana is jelentős piaci részesedéssel bírt. Új termékként a Cheyenne 1 G-t is jelentős arányban használták a gazdák: a talajfertőtlenítővel kezelt kukoricaterület több mint 10%-án juttatták ki.

Összegzés

Az utóbbi években a kukoricapiac jelentős változásokon ment keresztül. Sok irányból érték behatások, amik jelentősen befolyásolták és fogják is befolyásolni a magyar gazdák kukoricatermesztési és -kezelési szokásait. Egyik oldalról a kukorica terményárak jelentős emelkedése az utóbbi években arra ösztönözte a gazdákat, hogy egyre nagyobb területen vessenek egyre több ráfordítással, egyre „komolyabban” viszonyuljanak a kukoricához a minél nagyobb terméshozam érdekében, másrészt pedig a szabályozási környezet is arra sarkallta a gazdákat, hogy egyre drágább szereket vásároljanak és racionalizálják a kezeléseket.

A kukoricának Magyarországon 2012-ben volt a csúcséve, míg 2013 már stagnálást hozott. A jelenlegi helyzetben nehéz jóslatokba bocsátkozni a jövővel kapcsolatban, azonban a csökkenő terményárak, valamint az EU-s szabályozások hatása (acetoklór és neonikotinoid hatóanyagú szerek használatának tiltása, illetve felfüggesztése) várhatóan nem a további növekedés pályájára terelik a magyarországi kukoricapiacot: ceteris paribus azt valószínűsíthetjük, hogy a kukoricaterület, illetve a kukoricatermesztéshez használt inputanyagokra fordított összeg is csökkenni fog, ami más kultúrákat ismét előtérbe helyezhet.

1 A kimutatás a csávázószereket nem tartalmazza.

2 Korai poszt-emergensnek a kultúrnövény 1–4 leveles állapotában történt gyomirtó kezeléseket tekintettük, míg az 5 vagy több leveles állapotban véghezvitt kezeléseket kései poszt-emergensnek.