Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatát

Az Európai Bizottság május 24-én elfogadta, és közzé tette a 485/2013/EU végrehajtási rendeletet, amely 2013. december 1-jét követően megtiltja (pontosabban két évre felfüggeszti) a klotianidin, tiametoxan és imidakloprid hatóanyagokkal csávázott vetőmagok forgalmazását és felhasználását. A rendelet teljes egészében és közvetlenül alkalmazandó az EU összes tagállamában.

Történt ez mindannak ellenére, hogy a csávázószerek betiltását Magyarország több tagországgal egyetemben kifejezetten ellenezte. A hazai agárkormányzat proaktív módon azt képviselte, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy ha a csávázószereket az előírásoknak megfelelően használják, akkor bármilyen jelentős fenyegetést jelentenének a méhállományra. Emellett ennek a növényvédelmi eljárásnak a betiltása, alig vagy csak nagyon nehezen pótolható a mezőgazdaságban és különösen a vetőmagtermesztésben.

A példátlan eljárást követő tiltás azonban számos problémát és kérdést vet fel, amivel a vetőmagszektornak, a növényvédő iparnak, valamint a növénytermesztőknek az elkövetkező hónapokban szembe kell nézniük. A hatóanyagcsoport kivonásának növénytermesztésre, és különösen a vetőmagtermesztésre, vetőmagexportra, valamint a vetőmagcsávázásra, mint önálló üzletágra gyakorolt negatív hatásáról több független tanulmány is készült.

Az új szabályozásnak a repce-, napraforgó- és kukoricatermesztés tekintetében, a 2014-es vetésektől kezdődően, jelentős negatív következményei lehetnek. A Magyarországon felhasznált repcevetőmagok 95%-a napraforgó vetőmagok 80%-a és a kukorica vetőmagok 20%-a most betiltásra került hatóanyagok valamelyikével van csávázva. Tudomásunk szerint megfelelő helyettesítő termék jelen pillanatban nem létezik. A talajlakó kártevők ellen ugyanakkor védekezni kell, amit leginkább talajfertőtlenítéssel, illetve esetleg fokozottabb állománypermetezéssel lehet a csávázószerek hiányában helyettesíteni. Ennek eredményeképpen a termelési költségek vélhetően növekedni, a termésátlagok pedig csökkeni fognak, és ami a legnagyobb probléma, hogy a környezeti terhelés is inkább növekedni, és nem csökkeni fog.

Noha a tiltást a repcénél csak a 2014. évi vetésektől kell alkalmazni, a hatása már az idén is érezhető lesz. Ugyanis a vetőmagcégek nem kockáztathatják meg azt, hogy eladatlan csávázott készleteik keletkezzenek. Ennek hatására a szokásosnál is feszítettebb repceértékesítésre lehet számítani.

Az idei búzatermés jónak ígérkezik, az ötéves átlagnál jobb, és a tavalyinál lényegesen jobb termést várunk. A hivatalos becslések is 5 millió tonna fölötti termést prognosztizálnak. Ugyan a gombabetegségek itt-ott megjelentek az őszi kalászosokban, reméljük, hogy a szakszerű védekezés megtörtént, és az időjárás is kedvezőre fordul. Az idei szezon nemcsak itthon, de az egész világon rekordközeli termést ígér.

Az USDA júniusi jelentésében ugyan 5 millió tonnával visszakorrigálta a globális búzatermést a májusi becsléshez képest, de még így is megközelíti a rekordot a 696 millió tonnával. Ez a mennyiség 40 millió tonnával több, mint az előző szezonban és annak köszönhető, hogy a világ jelentős exportőr országaiban – az USA kivételével – jobb termést várnak. A legnagyobb, közel 30 millió tonnás növekedést a fekete-tengeri régióban prognosztizálnak. Az EU-ban is jók a terméskilátások, 5,5 millió tonnával több búzával számolnak, mint tavaly. A betakarítás viszont Európa-szerte kicsit késni fog.

A jó terméskilátások ellenére, az élénkebb felhasználásnak köszönhetően, a 2013/2014-es gazdasági év globális zárókészlete minimális növekedést mutat, csupán 181 millió tonnára becsülik, ami elmarad egy megnyugtató biztonságot nyújtó szinttől. A jó terméskilátások természetesen hatással vannak az árakra is, de vitatható, hogy csupán árkorrekcióról vagy trendváltásról beszélhetünk.

A kukorica is rekordtermést ígér, az USDA 962,5 millió tonnára becsüli az idei globális termést, igaz még korai ezt „készpénznek” venni, de a kilátások mindenképp biztatóak.

Itthon a szándékot meghaladó 1,25 millió hektáron vetettek kukoricát, ami viszonylag magasnak mondható, és az állomány is szépen fejlődik.