Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a termelők idén 1,72 millió hektáron terveznek őszi vetésű növényeket termeszteni, amiből az őszi gabonafélék területe 1,59 millió hektárt tehet ki. Október 8-ig a tervezett gabonaterület 11,8 százalékán, 187,7 ezer hektáron fejezték be a munkát. Bár az őszi búza tervezett vetésterülete elmarad a tavalyitól, így is eléri az egymillió hektárt.

Az azóta eltelt hetekben a munkálatok ütemesen haladtak előre, a megkérdezett gazdaságok számára azonban továbbra is a csapadékhiány jelenti az egyik legnagyobb kockázatot. A legfrissebb agrometeorológiai jelentés alapján a talaj felső rétegének nedvességtartalma az ország nagy részén megfelelő az őszi vetésekhez, a mélyebb rétegekben viszont jelentős vízhiány maradt fenn. Ennek pótlásához további kiadós esőkre lenne szükség.

A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-nél október 29-én fejezték be a kalászosok vetését, összesen 2400 hektáron. Király Csaba növénytermesztési ágazatvezető az Agrárszektornak elmondta, hogy rozst, őszi árpát, durumbúzát és őszi búzát is vetettek, részben takarmányozási, részben értékesítési céllal.

A térségben az év során a beszámoló időpontjáig mindössze 169 milliméter csapadék hullott, a januári havat is beleszámítva, míg az előző egy hónapban csupán 2–5 milliméter eső esett. Bár az öt centiméteres vetési mélységben még akadt elegendő nedvesség a csírázáshoz, a talaj többi rétege rendkívül száraz maradt. Az ágazatvezető szerint a növények megmaradása azon múlik, érkezik-e elegendő csapadék az elkövetkező időszakban.

A Fejér vármegyei EAG Zrt.-nél november elején még javában tartottak az őszi vetések. Rózsa Ádám növénytermesztési főágazatvezető jelezte, hogy a gabona egy része cukorrépa után kerül a földbe, így a vetéssel a betakarítás ütemében tudnak haladni. November első hetében még 400 hektáron várt felszedésre a cukorrépa.

A vállalat 2400 hektáron búza, 1250 hektáron pedig őszi árpa vetését tervezi. Emellett 340 hektáron szenázsnak szánt rozst, 275 hektáron pedig festuloliumot vetnek.

További 480 hektáron a kukorica elé, takarónövényként vetnek búzát a földbe, amelynek sorsáról februárban döntenek majd. Amennyiben addig elegendő csapadék hullik, tavasszal kukoricát vetnek a helyére, szárazság esetén viszont meghagyják a búzát. Ezzel a megoldással a szarvasmarha-állomány takarmányellátását igyekeznek biztosítani.

A gazdaság térségében október végén és november elején 30–40 milliméter csapadék esett, ami átmenetileg lassította a munkát. A talaj azóta annyira felszáradt, hogy folytatni tudták a vetést, ám az eső a vízhiányt nem szüntette meg: a felső 15–20 centiméter ugyan nedves, az alatta lévő rétegek azonban továbbra is kifejezetten szárazak.