Agro Napló • 2026. október 25. 08:58
Etióp farkasok nektárfogyasztását dokumentálták a kutatók, akik azt is megfigyelték, hogy az állatok orrára virágpor tapad táplálkozás közben. A felfedezés arra utal, hogy ezek a ragadozók akár a növények beporzásában is szerepet játszhatnak, ennek igazolásához azonban további vizsgálatok szükségesek - írja az Agrárszektor.
A különleges viselkedést a MontPhoto nemzetközi természetfotós pályázat egyik díjnyertes felvétele is megörökítette. Az Emlősök kategória győztes fotóján egy etióp farkas látható, amint az orrával egy etióp fáklyaliliom virágzatát érinti. A spanyolországi Lloret de Marban rendezett díjátadón az Agrárszektor is részt vett.
A jelenet mögött egy eddig nem dokumentált ökológiai kapcsolat húzódhat meg. Sandra Lai, az Oxfordi Egyetem kutatója és munkatársai az Ecology szaklapban számoltak be a megfigyeléseikről. Terepmunkájuk során azt tapasztalták, hogy több etióp farkas is felkereste a fáklyaliliomok virágzatait. Az állatok nektárt nyalogattak, miközben jelentős mennyiségű pollen tapadt az orrukra.
A ragadozók jellemzően a virágzat alsó részén található, legérettebb és legtöbb nektárt tartalmazó virágokat választották. A megfigyelt egyedek közül négyen csupán néhány virágzatot kerestek fel, ketten viszont egyetlen alkalommal húsz-harminc növényből is táplálkoztak. A virágmezőkön egy perctől másfél óráig terjedő időt töltöttek, maga a nektárfogyasztás azonban mindössze néhány másodpercig vagy legfeljebb négy és fél percig tartott.
A szakemberek szerint az etióp farkas az első olyan ismert nagytestű ragadozó, amelynél dokumentálták a nektárfogyasztást. Mivel ezek az állatok túlnyomórészt rágcsálókkal táplálkoznak, az édes nedv valószínűleg csak kiegészítésként szolgál, és nem fedezi az energiaszükségletük érdemi részét.
Ökológiai szempontból ennél sokkal lényegesebb lehet, hogy a farkasok virágról virágra vándorolva pollent szállíthatnak. Beporzóként általában rovarokra, esetleg madarakra és denevérekre gondolunk, jóllehet kisebb emlősök is részt vesznek ebben a folyamatban. Egy nagytestű ragadozó hasonló szerepe mindazonáltal rendkívül szokatlan. Az orrukra tapadt virágpor mindenesetre még nem bizonyítja egyértelműen a beporzás tényét.
A fáklyaliliom nektárja más élőlények számára is vonzó. A terepi vizsgálatok során kutyák, hegyi nyalák és Anubisz-páviánok is fogyasztottak belőle, sőt a helyi lakosok, különösen a gyerekek is rendszeresen nyalogatják a virágokat. Claudio Sillero-Zubiri, a kutatás társszerzője eredetileg a Bale-hegységben élő pásztorgyerekeknél figyelt fel erre a szokásra. Később maga is megkóstolta az édes nektárt, majd nem sokkal ezután a farkasoknál is megfigyelte ugyanezt a táplálkozási formát.
A jövőbeli kutatások feladata tisztázni, valójában mekkora jelentőséggel bír ez a táplálékforrás a farkasok számára, és ténylegesen közreműködnek-e a fáklyaliliom beporzásában. Amennyiben a beporzó szerep beigazolódik, érdemes lesz megvizsgálni a hatásukat a többi viráglátogató állathoz mérten, valamint feltárni, kialakult-e kölcsönös evolúciós alkalmazkodás a ragadozó és a növényfaj között.