2025. október 4. 11:31
A lakosság segítségét kérik: fontos dologba szólhat bele, aki ezt megteszi
Minden harmadik falat étel a beporzóknak köszönhető, ám a kaptár lakói ősszel sem pihennek.
2025. december 5. péntek Vilma
Minden harmadik falat étel a beporzóknak köszönhető, ám a kaptár lakói ősszel sem pihennek.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Mi a jó választás az otthoni konyhakerthez? Hogyan készüljünk elő a forró nyári hónapokra?
Virágos sorköztakaróval védhetjük a talajt és csökkenthetjük a kártevők számát a szőlőültetvényekben.
A beporzók védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért!
Intelligens szántóföldi tervezéssel és a tájrészletek gondos összehangolásával is rengeteget tehetnénk a beporzók védelméért.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
A külpiacokról az Európai Unióba érkező méz természetes eredete gyakran nem is igazolható.
A gombamód szaporodó napelemparkok a jövőben nem csak zöld energiát termelhetnek, hanem akár a biodiverzitás növelésének eszközei is lehetnek.
A neonikotinoidok problémája messze túlmutat a méhek védelmén, a baglyok tollában is kimutatták a szert.
Több mint 135 ezer daru ért a Hortobágyra, ilyen korán még sohasem volt itt ennyi példány.
Egy friss kutatás szerint az élelmiszernövények közel kétharmadára már nem jut elegendő beporzó.
Egy 2016-os IPBES jelentés alapján az emberek által fogyasztott termékek egyharmad részéhez közük van a beporzó-fajoknak.
Megjelent az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991 rendelete a természet helyreállításáról.
Kutatók szerint a vaskoslevelű madárbirs a legjobb cserje az autók kipufogógázai által szennyezett levegő tisztítására.
A beporzók elengedhetetlenek a földi létezéshez, éppen ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk rájuk.
Az ízeltlábú-biomassza csökkenéséért legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés tehető felelőssé.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
