A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
Egyre több szürke farkast észlelnek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ami komoly aggodalmat kelt a gazdák körében.
A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A MATE kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs viselkedési összevetésével kapcsolatban.
Heves indulatokat vált ki a medvék felbukkanása itthon, ideje lenne felkészülni.
Egyre több medve van Magyarországon, de vajon fel lehet készülni az együttélésre?
Aggasztó hazai eredmények igazolják, hogy a veszélyes anyagok a májban is felhalmozódhatnak.
Sok esetben az állatok nem tudatosan választják a várost, hanem véletlenszerűen jutnak be, majd alkalmazkodni kényszerülnek.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
Rendkívüli jelenséget dokumentált egy horgász a Balatonon, aki különleges fogásra bukkant.
A hatalmas méretű ragadozóhalat nem engedhették vissza a vízbe, ezért a tógazda gondoskodott az elszállításáról.
Az aranysakálok néhány éve telepedtek meg újra Magyarországon, de már most durván elszaporodtak.
Ausztriában újabb helyen, Burgenland északi részén is igazolták a farkasok jelenlétét.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
