Bár a sertéshús továbbra is meghatározó szerepet tölt be az európai húsfogyasztásban, a megítélése több szempontból is kedvezőtlenebb, mint a baromfi- vagy a marhahúsé. Erről is szó esett a Topigs Norsvin által szervezett The 1st Central European Pork Event elnevezésű szakmai rendezvényen, amelyről az Agrárszektor számolt be.

Soós Mihály, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének egyetemi docense és intézetvezetője elmondta, hogy az Európai Unióban az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás 28,1 kilogramm. A vásárlói döntéseket az ízzel és a szaggal kapcsolatos benyomások mellett egyre inkább az állatjóléti szempontok is befolyásolják. Mindeközben a fiatalabb generációk, különösen a Z generáció tagjai közül egyre többen fordulnak a növényi alapú alternatívák felé.

A szakember szerint a termelők számára a megbízható minőség és az igazolható eredet teremthet versenyelőnyt. Ehhez azonban önmagában nem feltétlenül elegendő egy minőségi tanúsítvány. Az általa ismertetett adatok alapján a minőséget jelző címkét a vásárlók mindössze 16–22 százaléka ismeri fel, ezért a termékek vonzó bolti megjelenése és a vevők megfelelő tájékoztatása is elengedhetetlen.

A döntéseket a berögzült szokások és a hiányos főzési ismeretek is nagymértékben formálják. Ha a fogyasztó nem tudja, milyen étel készíthető egy adott húsrészből, jóval kisebb eséllyel veszi meg azt. Soós Mihály hangsúlyozta: gyakorlati ötletekkel és az elkészítési módok bemutatásával hatékonyan lehetne ösztönözni a vásárlókat.

A fiatalabb korosztályok elérésében a digitális kommunikációnak és a közösségi médiának kellene nagyobb szerepet kapnia. A szakember rámutatott, hogy az egyes országok különálló kampányai önmagukban nem képesek érdemben megváltoztatni a szokásokat. Emiatt egy olyan összehangolt, közös európai kampányra lenne szükség, amely az eredet átláthatóságára és a tudatos vásárlásra fókuszál.

"Információ nélkül nincs bizalom, és információval akár meg is tudjuk változtatni a fogyasztók gondolkodását" – fogalmazott a szakember.

A megváltozott vásárlói igények mellett a globális piaci folyamatok is jelentős terhet rónak az ágazatra. Eva Gocsik, a Rabobank Food & Agribusiness Research állati fehérjékkel foglalkozó globális kutatási vezetője kifejtette, hogy a sertéshús nemzetközi kereskedelme komoly ingadozásokon ment keresztül az elmúlt évtizedben. A folyamatokban az afrikai sertéspestis meghatározó tényező volt, az árak pedig csak 2020 után kezdtek el fokozatosan konszolidálódni.

Kína továbbra is az Európai Unió legfőbb exportpiacának számít, ám a kivitel összetétele átalakulóban van. Az ázsiai országba irányuló európai exportban nőtt a belsőségek aránya, miközben Brazília jelentősen növelte sertéshússzállításait Kínába. A dél-amerikai ország ráadásul a belsőségek piacán is növelni tervezi a jelenlétét, ami még élesebb versenyt teremt az európai szereplők számára.

Eva Gocsik előrejelzése szerint Európa várhatóan megőrzi vezető pozícióját a világpiacon, a magas termelési költségek azonban egyre komolyabb kihívást jelentenek. A kiadások további emelkedésével az uniós termelők versenyhátránya tovább mélyülhet a brazil és az egyesült államokbeli riválisokkal szemben.

Ebben a piaci környezetben kulcsfontosságúvá válik az állategészségügy szerepe. A járványok a közvetlen károkon felül súlyos kereskedelmi korlátozásokat idézhetnek elő, ahogyan azt az afrikai sertéspestis európai jelenléte is megmutatta. A kutatásvezető szerint a hatékony védekezés nemcsak az állományok megóvását szolgálja, hanem elengedhetetlen a termelési költségek féken tartásához és az exportpiacok megőrzéséhez is.