A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárja és júliusa között a növénytermesztési és kertészeti termékek ára 10,4 százalékkal, míg az élő állatoké és állati termékeké 12,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Ez az összesített 11,3 százalékos árcsökkenés éles kontrasztban áll a 2025-ös folyamatokkal, amikor még 18,3 százalékos általános drágulást jegyeztek fel a piacon.

A gabonaszektorban ugyanakkor kettős tendencia érvényesül. Szeptember elején az étkezési búza tonnánkénti átlagára 72,8 ezer forint volt, ami 5 százalékos mérséklődést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest, az idei termés pedig 4,1-4,2 millió tonna körül alakult. Ezzel szemben a takarmánykukorica 7 százalékkal drágult, tonnánként átlagosan 85,2 ezer forintra. Utóbbi áremelkedését magyarázza, hogy az idei hazai kukoricatermés a becslések szerint mindössze 1,7 millió tonna lesz.

Az áringadozások mellett a hazai agrárium szerkezete is rohamosan átalakul, így egyre kevesebb, de nagyobb gazdaság uralja a piacot. Míg 2010-ben még 351 ezer agrárgazdaság működött az országban, 2023-ra ez a szám 196 ezerre zuhant, ami a kisebb termelők fokozatos eltűnését mutatja. Az állattartás visszaszorulása is szembetűnő, hiszen a gazdaságoknak már csupán 14 százaléka foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Mindezt tovább súlyosbítja a generációváltás hiánya, a gazdaságirányítók több mint harmada ugyanis már elmúlt 65 éves, miközben a 35 év alattiak aránya az 5 százalékot sem éri el.

A húsipar helyzete különösen nehéz. A minőségorientált hazai termelők jelentős versenyhátrányba kerültek az olcsó importtermékekkel szemben, mivel a vásárlók egyre árérzékenyebbek. A gazdasági nehézségeket tovább fokozza a Magyarországon már több mint nyolc éve jelen lévő afrikai sertéspestis (ASP). A fertőzés miatt érvényben lévő exportkorlátozások drasztikusan beszűkítették a piacokat, így a magyar sertésállomány értékesítése egyre nagyobb akadályokba ütközik.