A piac jelenlegi széttagoltsága jelentősen növeli a gyártók és a mezőgazdasági termelők kiadásait. Nikola Mincsev bolgár európai parlamenti képviselő szerint a biztonsági és környezetvédelmi előírások megtartása mellett le kell bontani a felesleges adminisztratív akadályokat. Kiemelte, hogy fel kell gyorsítani az innovatív termékek, például a biostimulánsok és a szerves megoldások piacra jutását. Egy harmonizált, kiszámíthatóbb belső piac ugyanis ösztönzi a beruházásokat, így a gazdák hamarabb hozzáférhetnek a fenntarthatóbb technológiákhoz.

Az ellátás stabilitása létfontosságú, hiszen Antonio Hoxha, a Fertilizers Europe főigazgatója szerint a globális élelmiszer-termelés fele elképzelhetetlen ásványi műtrágyák nélkül. A szakember kifejtette, hogy tévhit a szerves trágyázás és az újrahasznosítás teljes kiváltó szerepe, mivel a legfejlettebb technológiákkal is legfeljebb a műtrágyák egyharmada helyettesíthető, így a két módszer a gyakorlatban inkább kiegészíti egymást. Aggodalomra ad okot, hogy az Európai Unió importfüggősége ezen a téren 30-ról 45 százalékra nőtt az elmúlt években. Bár az erős hazai ipar megvédte Európát a világ más részein tapasztalt súlyos hiányoktól, az ágazat jövőjét jelentő dekarbonizáció hatalmas költségekkel jár. Hoxha arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi szigorú klímavédelmi szabályok - például a kibocsátáskereskedelmi rendszer ingyenes kvótáinak kivezetése - változatlanok maradnak, az a műtrágyák árának akár 60 százalékos emelkedését is elhozhatja. Hangsúlyozta, hogy a zöld átállás terheit a teljes élelmiszerláncnak kell viselnie.

Az európai agrárium helyzetét tovább nehezítik a globális piaci és geopolitikai folyamatok. Marina Simonova, a Fertilizer Analytics vezetője rámutatott, hogy az EU - a nitrogénalapú termékeket leszámítva - a világ műtrágyagyártásának csupán töredékét adja, miközben globális szinten az egyik legnagyobb importőr. Bár a helyi termelés rövidebb ellátási láncokat és kisebb szénlábnyomot jelentene, a magas költségek miatt az európai gyártás folyamatosan szorul vissza. Ezzel párhuzamosan az olcsóbban termelő régiók, mint a Közel-Kelet és Oroszország, folyamatosan növelik a kapacitásaikat.

A nemzetközi konfliktusok ráadásul közvetlenül fenyegetik az európai árakat és a gazdák lehetőségeit. A közel-keleti feszültségek, illetve a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalak esetleges lezárása azért is kritikus, mert ez a régió biztosítja a foszfátműtrágyákhoz elengedhetetlen globális kénkínálat felét. Ezek a kockázatok egyértelművé teszik, hogy az Európai Uniónak mielőbb meg kell erősítenie a saját stratégiai autonómiáját az ágazatban - tette hozzá Marina Simonova