Az Arachne informatikai rendszer célja az uniós pénzek felhasználása során felmerülő csalási, korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatok feltárása. Bár a szoftver nem hoz automatikus döntéseket, nem zár ki pályázókat, és jogsértést sem állapít meg, hatalmas adatmennyiség összevetésével képes jelezni a gyanús körülményeket. Kiszűri például, ha a látszólag független pályázók mögött valójában ugyanaz a tulajdonosi kör áll, ha üzleti vagy személyes kapcsolat mutatható ki a döntéshozók és a kedvezményezettek között, vagy ha egy projektre több forrásból is igyekeznek támogatást szerezni.

Magyarország a kohéziós és helyreállítási uniós források felszabadítása érdekében vállalta a rendszer teljes körű használatát. Az európai elvárásoknak megfelelően nemcsak a technikai csatlakozás kötelező, hanem a hiánytalan adatfrissítés, valamint a kockázati jelzések érdemi, dokumentált kivizsgálása és az ellenőrzési folyamatokba való beépítése is. Az Agrárminisztérium tervezete szerint a kéthavonta esedékes adatfeltöltés a kifizető ügynökség feladata lesz, amelynek szabályszerű végrehajtását az irányító hatóság ellenőrzi. A támogatásokat kezelő szervezeteknek emellett egységes belső eljárásrendet kell kidolgozniuk az összeférhetetlenségi helyzetek, különösen a döntéshozók és a pályázók közötti kapcsolatok megelőzésére és kezelésére.

A gazdálkodók és az agrárvállalkozások számára ezek a változások a gyakorlatban szigorúbb vizsgálatokat hozhatnak. A hatóságok a jövőben részletesebben ellenőrizhetik a tulajdonosi és szerződéses hálózatokat, egy esetlegesen magasabb kockázati besorolás pedig további dokumentumok benyújtását teheti szükségessé. A rendszer riasztása ugyanakkor nem jár a kérelem automatikus elutasításával, csupán az alaposabb ellenőrzés szükségességére hívja fel a figyelmet. A tervezet társadalmi egyeztetése július 18-ig tart, ezt követően a kormány parlamenti vita nélkül, közvetlenül határoz a végső szabályozásról.