A kórokozó: amit az ASP-vírusról tudni kell

Az afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója az Asfarviridae család egyetlen képviselője, egy kettős szálú DNS-vírus, amelynek legalább 22 genotípusa ismert. A Kelet- és Közép-Európában terjedő II. genotípus 2007-ben jelent meg Grúziában, majd onnan tört nyugat felé. Rendkívüli környezeti stabilitása miatt fertőzött istállók padozatán hetekig, nyers húsban több hétig, fagyasztott termékekben évekig megőrzi fertőzőképességét, és csak erélyes, szélsőséges pH-értéket elérő fertőtlenítőszerekkel pusztítható el. A sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony rá, az elhullás szinte kivétel nélküli. Antivirális készítmény nincs ellene, hatékony vakcina sem áll rendelkezésre – a védekezés egyetlen eszköze a szigorú járványvédelmi fegyelem és a fertőzött állományok azonnali felszámolása.

Humán vonatkozások: amit egyértelműen kommunikálni kell

Az ASP-vírus emberre nem veszélyes – ez virológiai alapon igazolt tény, nem csupán megnyugtatás. Sem kontakt úton, sem fertőzött hús fogyasztásával nem fertőzhet meg embert. Különösen fontos ezt élesen szétválasztani az állományokban okozott pusztítástól, mivel a közvélemény hajlamos összekapcsolni a kétféle kockázatot. A valóság: az ASP kizárólag a sertésfélékre veszélyes. Azonban a kereskedelmi következmények – exporttilalmak, piacvesztés, harmadik országok restriktív importszabályai – gazdasági értelemben annál súlyosabban érintik az ágazatot.

A teljes cikk az Agrárszektor Metszet rovatában olvasható.