A gyakorlati tapasztalatok alapján a korábban gyakran hangoztatott aggályok nagy része nem igazolódott be. Azok a gazdaságok, amelyek már áttértek a szabad fiaztató vagy csoportos tartási rendszerekre, általában nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb állatállományról számolnak be. A kocák stressz-szintje csökken, természetes viselkedésük jobban érvényesül, ami a szaporodási mutatókra is kedvezően hathat. A termelők szerint a jobb ember–állat kapcsolat a mindennapi munkát is könnyebbé és kiszámíthatóbbá teszi - számolt be a NAK.

A pozitív állatjóléti eredmények ugyanakkor jelentős többletköltségekkel járnak. A nagyobb férőhelyigény, az új technológiák és az épületátalakítások miatt egy korszerű szabad fiaztatórendszer kiépítése több ezer euróval drágább lehet a hagyományos ketreces megoldásoknál. Egyes európai számítások szerint a beruházási költségek akár kutricánként 8-10 ezer eurót is elérhetnek, miközben az üzemeltetési kiadások is emelkednek.

A gazdálkodók számára további problémát jelent, hogy a magasabb állatjóléti színvonal nem minden esetben jelenik meg a felvásárlási árakban. Bár a fogyasztók többsége támogatja az állatbarát tartási rendszereket, a piacon sokszor nehéz érvényesíteni az ezekből fakadó többletköltségeket. A termelők gyakran csak hosszabb idő után találnak olyan partnereket, amelyek hajlandók prémiumot fizetni a magasabb állatjóléti standardokért. Az átállást ráadásul a bürokratikus akadályok is lassítják. Az új istállók építése vagy a meglévő létesítmények átalakítása sok esetben évekig tartó engedélyeztetési folyamatot von maga után, ami jelentős bizonytalanságot okoz a beruházóknak. A szakmai szervezetek szerint a sikeres átálláshoz nemcsak pénzügyi támogatásra, hanem egyszerűbb és gyorsabb adminisztratív eljárásokra is szükség lenne.

A jelentés készítői úgy vélik, hogy a ketrecmentes állattartás hosszú távon az európai mezőgazdaság egyik meghatározó iránya lehet, ám ennek megvalósításához összehangolt uniós szabályozásra, célzott támogatásokra és olyan piaci környezetre van szükség, amelyben a gazdálkodók megtérülő beruházásként tekinthetnek az állatjóléti fejlesztésekre.