Agro Napló • 2026. május 27. 08:39
Az élelmiszerekkel kapcsolatos bizonytalanságok és tévhitek napjainkban minden korábbinál erősebben vannak jelen a közbeszédben. A fogyasztók gyakran ellentmondásos információkkal találkoznak a feldolgozott, ultrafeldolgozott vagy adalékanyagokat tartalmazó termékek kapcsán, ezért sokszor érzelmi alapon ítélik meg az élelmiszereket, nem pedig tudományos szempontok szerint. Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint azonban a modern élelmiszerek alapvetően biztonságosak, sőt számos esetben magasabb élelmiszer-biztonsági szintet képviselnek, mint a korábbi évtizedek termékei - írja az Agrárszektor.
A szakember hangsúlyozta, hogy a mai élelmiszer-feldolgozási technológiák nem szakítanak a hagyományos eljárásokkal, hanem azok korszerűbb, biztonságosabb változatait alkalmazzák. Az olyan régóta ismert módszerek, mint a hőkezelés, a sózás, a savanyítás vagy a füstölés ma is fontos szerepet töltenek be az élelmiszerek tartósításában. A fejlett technológiák, a szigorú higiéniai szabályok és az ellenőrzési rendszerek pedig jelentősen csökkentették az élelmiszer-eredetű megbetegedések kockázatát.
Vörös Attila szerint nincs önmagában „jó” vagy „rossz” élelmiszer. A modern táplálkozástudomány alapján bármely termék beilleszthető egy kiegyensúlyozott étrendbe, amennyiben figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket, az életmódot, valamint az adott élelmiszer tápanyag-összetételét és fogyasztási mennyiségét. A feldolgozottság önmagában nem meghatározó egészségügyi szempont, sokkal fontosabb az energiatartalom, illetve a zsír-, cukor-, só-, vitamin- és ásványianyag-tartalom vizsgálata.
A szakértő szerint félrevezető lehet az élelmiszerek kizárólag feldolgozottság alapján történő megítélése, hiszen léteznek magas energiatartalmú, minimálisan feldolgozott termékek, ugyanakkor tápanyagokban gazdag, kedvező összetételű feldolgozott élelmiszerek is. A feldolgozás ráadásul fontos szerepet játszik a szezonalitás csökkentésében, lehetővé téve például, hogy egyes zöldségek és gyümölcsök egész évben elérhetőek legyenek. Emellett bizonyos technológiák kifejezetten javíthatják a termékek tápértékét, például a só-, zsír- vagy cukortartalom csökkentésével, illetve vitaminok és ásványi anyagok hozzáadásával.
Az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek kapcsán Vörös Attila rámutatott, hogy a fogalomnak nincs egységes, tudományosan pontos meghatározása. A „feldolgozott” kategória ugyanis rendkívül széles, az egyszerű tisztítástól és darabolástól kezdve az összetettebb technológiai folyamatokig számos eljárást magában foglal. Éppen ezért nem lehet egyértelmű határt húzni a feldolgozott és az ultrafeldolgozott termékek között.
Az adalékanyagokkal és az E-számokkal kapcsolatban a szakértő hangsúlyozta, hogy ezek kizárólag szigorú engedélyezési eljárást követően kerülhetnek forgalomba, és csak a technológiailag szükséges minimális mennyiségben alkalmazhatók. Minden engedélyezett adalékanyag esetében meghatározzák a biztonságosan fogyasztható napi mennyiséget is. Az adalékanyagok nemcsak az eltarthatóságot és a biztonságot szolgálják, hanem az állag, az íz és a fogyasztási élmény javításában is szerepet játszhatnak.
A címkézés célja nem az, hogy a fogyasztók „biztonságos” és „nem biztonságos” élelmiszerek között válasszanak, hanem hogy saját igényeikhez és egészségi állapotukhoz igazodva tudatos döntéseket hozhassanak. Az összetevők, tápértékadatok és allergének feltüntetése ezt segíti elő. A magas fehérjetartalmú termékek kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy ezek bizonyos élethelyzetekben - például sportolók vagy idősebbek számára - hasznosak lehetnek, azonban önmagában a magas fehérjetartalom még nem tesz egészségessé egy élelmiszert.
Vörös Attila szerint a modern táplálkozással kapcsolatos legnagyobb tévhitek közé tartozik az a gondolat, hogy bizonyos élelmiszerek önmagukban egészségtelenek, vagy hogy a feldolgozott termékeket automatikusan kerülni kellene. A tudományos álláspont ezzel szemben továbbra is a kiegyensúlyozott és változatos étrend fontosságát hangsúlyozza. Mint fogalmazott: a tudatos táplálkozás kulcsa nem a tiltásokban, hanem az információk helyes értelmezésében és az egyéni igényekhez igazított étrend kialakításában rejlik.