2024. április 25. csütörtök Márk

EU: Növelni kell az ukrán gabonaexportot!

Agro Napló
Uniós kezdeményezésre bővülnek azok a „szolidaritási csatornák”, amelyek az ukrán gabonát hivatottak kivinni az országból és eljuttatni a világpiacra.

Az EP Közlekedési Bizottságával (TRAN), a DG MOVE és a DG AGRI főigazgató-helyettesei egy 2022. július 11-i közös ülésén megvitatták a szolidaritási csatornák hatékonyságát és az uniós piac torzulásainak elkerülésének szükségességét.

A DG MOVE főigazgató-helyettese, Maja Bakran Marcich (2016. december 1. óta) elmondta az ülésen, hogy a Bizottság támogatja új, életképes logisztikai útvonalak létrehozását az EU és Ukrajna között. „Alternatív logisztikai folyosókat azonosítottunk, amelyeket most egyre gyakrabban használnak az ukrán gabona szállítására, és ezek közé tartoznak a kikötőkbe vezető útvonalak is, például a Duna mentén, a romániai Fekete-tengeri kikötők eléréséhez, amelyek közül Constanța a legfontosabb” – mondta. „Ezek mellett a Balti-tenger és – ami döntő fontosságú – a Lengyelországon átvezető útvonal, majd az Adriai-tenger is. Az Északi-tenger, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger nyugati kikötőinek elérése iránt is érdeklődünk, és dolgozunk azon, hogy szorosan együttműködjünk az összes érintett féllel, hogy megkönnyítsük ezen alternatív logisztikai útvonalak kialakítását” – mondta el a résztvevőknek. „Az eddigi eredmények bíztatóak.” Az ukrán mezőgazdaság minisztérium júniusi becslései alapján 2,47 millió tonna gabonát értünk el” – mondta a volt miniszter tanácsadója.

„Nem leszünk képesek teljesen helyettesíteni az ukrán fekete-tengeri kikötőket, de az uniós szállítási rendszer kapacitásának növelésével és rugalmasságának javításával segíthetünk biztosítani az elengedhetetlenül szükséges élelmiszereket a világ sebezhető lakosságának ellátására” – mondta a korábbi európai ügyekért felelős főigazgató a Parlamentben.

Michael Scannell, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgató-helyettese a maga részéről úgy vélte, hogy „az ukrajnai háború közvetlen hatása a gabonaárak nagyon jelentős emelkedéséhez vezetett, különösen a búza és a napraforgó esetében, mivel Ukrajna ezen ömlesztett áruk egyik legnagyobb termelője és jelentős exportőre”. Az Ukrajna elleni támadás „óriási bizonytalanságot okozott, amely továbbra is fennáll, ezért alternatívákat kell találnunk a kiesett kínálat pótlására... elfogadható áron. Ez kiemeli a mi szerepünket itt Európában, mert mi magunk is jelentős árutermelők vagyunk, különösen a búza esetében, így mindannyian nagy érdeklődéssel követjük a közelgő betakarítást” – tette hozzá. „Ebben az összefüggésben mindannyian aggódunk az elhúzódó szárazság és a következő napokban előttünk álló hőhullámok miatt”. A magas rangú ír tisztviselő az ukrajnai termésre vonatkozó előrejelzések alapján azt „50 millió tonna körülire” becsülte – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalójából az Agro Napló.

„Ez a nyilvánvaló okok miatt nagyon jelentősen elmarad a tavalyi 85 millió tonnától, a háború és a legtermékenyebb földterületeik nagy részének megszállása miatt. A szolidaritási csatornák alapvető fontosságúak lesznek annak biztosításában, hogy ezek a készletek eljussanak a globális piacokhoz, mert ezek hiányában az ár- és kínálati feszültségek további súlyosbodása várható” – tette hozzá Scannell.

Ha nem működnek az alternatív csatornák, az jelentős hatással lesz Ukrajnára, hogy képes lesz-e ellátni a saját népét, és a környező országokra is, az Ukrajnával szomszédos európai piacokra, ha az országból érkező szállítások megzavarják őket. „Például a logisztikai és tárolási költségek növekedése is problémákat okozott a helyi gazdáknak, különösen Romániában és Lengyelországban, de a logisztikai problémák átterjedtek például a szállítmányozásra is, így a helyi gabonafélék dunai szállítására, a helyi vízi utakra, a teherfuvarozási rendszerekre és így tovább.”

Az ezt követő vita során Herbert Dorfmann olasz európai parlamenti képviselő azt kifogásolta, hogy a gabonafélék nagyrésze az Ukrajnából származó takarmánykukorica, amely az európai piacra kerül. Egy másik olasz, Paolo De Castro (S&D) az árak erőteljes ingadozását észlelte, és tudni akarta, mit tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az áresést és a spekulációt. A német Ulrike Müller (Renew Europe) azt szorgalmazza, hogy tegyenek többet a „piaci” torzulások ellen és tudni szerette volna, hogy „felvásárolhatjuk-e a búzát és elszállíthatjuk-e harmadik országokba”. „Ez az egész nekem jelenleg túlságosan gyanús” – mondta. „Úgy gondolom, hogy vannak nagy nyertesek és ebből eredő piaci torzulások az egyes területeken, ami aggodalomra ad okot a helyi gazdák számára.” Benoît Biteau, francia zöld képviselő, azt mondta, hogy „azt tanuljuk az ukrajnai helyzetből, hogy az élelmezésbiztonságunk nagymértékben a mezőgazdaság, a közlekedés és a piacgazdaság stratégiai területeitől függ. Tehát sürgősen készleteket kell felhalmozni, hogy a Közel-Kelet, Észak-Afrika, Egyiptom számára is legyen élelem” – mondta. Hangsúlyozta, hogy „biztosítani kell, hogy legyen takarmány az állatállomány számára”. Gilles Lebreton, egy másik francia (ID-képviselőcsoport) nem értette, hogy a takarmányt miért részesítik előnyben az emberi fogyasztásra szánt búza helyett. Ez egy háborús helyzet, az állami hatóságnak kellene átvennie az irányítást” – mondta. „Talán a Bizottság megszervezhetné, vagy élen járhatna benne”. Veronika Vrecionová (ECR, CZ) hangsúlyozta, hogy „segítenünk kell az ukránoknak eladni a gabonát és eljuttatni azt olyan országokba, amelyek egyébként veszélyben vannak és éhínség sújtja őket”.

A magyar gazdák részéről is komoly aggályok fogalmazódnak meg az elméletileg tranzitáruként érkező és menet közben „legalizált”, olcsó ukrán gabona tételekkel kapcsolatban, amelyek információink alapján nem minden esetben rendelkeznek az Európai Unióban egyébként kötelező növényegészségügyi és fenntarthatósági igazolásokkal. Ezeket hazai termelőkkel próbálják leigazoltatni.

A jelenlegi rendkívüli aszályhelyzet miatt kialakult nagyon alacsony hozamok különösen fontossá teszik a problémát, mert még a korábbi magas gabonaárak mellett is veszteséget könyvelhet el a magyar növénytermesztők nagy része. Az illegalitás határát súroló, olcsó ukrán import árletörő hatása csak tovább növeli a veszteségeiket és egyre több gazdát sodor az ellehetetlenülés szélére.

Ezért olyan fontos, hogy Nagy István agrárminiszter személyesen egyeztetett Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével az ukrán gabonaexporttal kapcsolatban. Fontosnak tartjuk, hogy szabályozott és ellenőrzött körülmények közt valósuljon meg az ukrán gabona behozatala, amihez a szükséges határmenti beruházások megvalósításában is együttműködik a két állam.

 

(Forrás: NAK)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!