2024. május 25. szombat Orbán

Egyre népszerűbb a ciroktermesztés hazánkban

Agro Napló
Ma már nemcsak az állatok takarmányozásában jelenthet alternatívát a cirok a kukoricával és más gabonafélékkel szemben, hanem az élelmiszeripar is jól hasznosíthatja, mint gluténmentes alapanyagot. Ezért a rendszerváltást követő visszaesést követően az ezredfordulón egyre több gazdálkodó vállalkozott ismét ciroktermesztésre Magyarországon.

A kereslet is újra megnövekedett a cirok, mint takarmány-alapanyag és élelmiszer-alapanyag iránt is. Erről számoltak be legutóbb azon az online konferencián is, amelyet április második felében szervezett a témáról a Sorghum ID valamint a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara közösen, ahol magyar szakemberek és a Sorghum ID munkatársa ismertették a legfrissebb aktualitásokat.

A magyarországi ciroktermelés általános helyzetéről dr. Palágyi Andrea, a Gabonakutató Nonprofit Kft. Ciroknemesítési csoport vezetője számolt be. Elmondta: a ciroktermesztést ma Magyarországon egyaránt végzik a nagyobb és a kisebb üzemek is. A családi gazdaságok szerényebb körülmények között tudják ezt a növényt termeszteni, míg a nagyobb cégek már rendelkeznek úgynevezett high-tech inputtal, azaz modern technológiai feltételekkel. A családi gazdaságokban főként a termésbiztonságra helyezik a hangsúlyt, míg a nagyüzemekben a minőségi silócirok és a szudánifű vetőmagjának előállítása került előtérbe. A szakember megemlítette, hogy a termelők egyik legnagyobb gondja, hogy a megtermelt cirkot csak kevés felvásárló veszi meg, és hiányoznak a cirokfeldolgozó üzemek is. Továbbá nincs elég választék az engedélyezett gyomirtó, valamint deszikkáló szerekből.

Dr. Palágyi Andrea

A cirkot elsősorban azokon a területeken lehet kedvező feltételek mellett termeszteni, ahol más gabonafélék már nem, vagy csak nem nagy biztonsággal termeszthetők. Példaként említette a homoktalajokat. A cirok vetőmagját egy felmérés szerint leginkább Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád valamint Vas és Győr-Moson-Sopron megyében keresték leginkább Magyarországon. Megjegyezte: Magyarországon a cirok vetésterülete az elmúlt 5-6 évben 2-3 szorosára növekedett. Közölte: a Gabonakutató Kft. korai fajtái közül népszerű a szemescirok esetében a fehér szemű GK Erzsébet, valamint a vörös szemű GK Emese, a szudánifűnél pedig az Akklimat, valamint a GK Csaba. A középérésű fajták esetében a silóciroknál a GK Balázs és a GK Erik fajtákat vásárolják leginkább a termesztők.

Ács Katalin, ugyancsak a Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársa, az élelmiszer-innovációs laborvezetője arról beszélt, hogy Magyarországon egyre inkább növekszik az igény a funkcionális élelmiszerek iránt. Ennek oka, hogy a fejlett országokban nő a táplálkozással összefüggésbe hozható krónikus megbetegedések száma. Többen szenvednek ugyanis gluténérzékenységben, valamint gluténallergiában, és más ehhez hasonló betegségekben (IBS, NCGS valamint Crohn). Mindennek következtében az élelmiszerpiac nagy nyitottságú a tekintetben, hogy az átlagostól eltérő fogyasztói igényeket mind szélesebb körben kielégítse, ezért nagyon megnövekedett az élelmiszeripar igénye az egészségmegőrző vagy funkcionális jellegű gabonatermékek iránt. Ennek hatására indította el új élelmiszer brandjét GK Food elnevezéssel a Gabonakutató.

Ács Katalin

Célkitűzése pedig az volt a cégnek, hogy a saját nemesítői, kutatói eredményeit és saját alapanyagokat integrálja késztermékekbe az  élelmiszermérnöki technológia és a know-how fejlesztések együttesével. Így kerültek előtérbe a cirok felhasználási lehetőségeinek vizsgálatai is. A cirok ugyanis gluténmentes, magas rost- és ásványianyag-tartalmú, valamint jelentős az antioxidáns-kapacitása és az antocianin-tartalma is, sőt nincs kellemetlen utó- vagy mellékíze sem. Ennek alapján a cirok alkalmas teljes kiőrlésű liszt előállítására, vagy úgynevezett popcirok – azaz pattogatott kukoricához hasonló termék – előállítására. Teljes kiőrlésű lisztje felhasználható félbarna vagy barna típusú kenyerek készítéséhez, és egyéb sütőipari termékekhez is, mint pl. a muffin, keksz vagy linzer. A piaci tapasztalatok kedvezőek, a vevők egyre inkább keresik ezeket a termékeket a felmérések szerint.

Több mint 37 éve foglalkozik ciroknemesítéssel és kereskedelemmel az R.A.G.T. Semences – mondta a céget képviselő Szemerits Balázs fejlesztőmérnök – hozzátéve, hogy az általa képviselt vállalkozás világszerte összesen mintegy 850 embert foglalkoztat, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 200 bejelentést tesznek az általuk művelt szakterületeken, és a forgalmuk 18 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítják. A cég nemesítési tevékenysége – amely egyébként kiterjed például a kukoricára, a gabonára, a borsóra, a szójára, valamint a szálas takarmányokra is – a cirokprogramban két területen folyik: a szemes-, valamint a biomassza- és silócirok-fajták nemesítésével.

Szemerits Balázs

A biomassza-típusú cirokfajtáknál a legnagyobb hektáronkénti hozam elérése a cél korai betakarítás mellett. Ezek a fajták eredményesen felhasználhatók mind fővetésű energianövényként, mind pedig másodvetésű növényként. A cég által nemesített siló típusú cirokfajtákat nagyon magas siló-beltartalmi és emészthetőségi mutatók jellemzik. A jó keményítőtartalom a termékeny bugavirágzatnak köszönhető. Az ebből előállított silótakarmány a kukoricasilóval egyenrangú, a szarvasmarha-állomány etetése tekintetében. A szemes cirok esetében az alacsony növénymagasságnak köszönhetően egyszerűbbé és gyorsabbá válik a szemek betakarítása. A cég a feldolgozóipar igényeihez alkalmazkodva mind fehér-, mind pedig vörös szemű cirkot egyaránt kínál a termesztőknek. A kínálat a portfolió 100 százalékában tanninmentes hibridekből áll, ez ugyanis feltétele a takarmány optimális emészthetőségének.

Az Euralis Semences és a tulajdonában álló Eurosorgho a legnagyobb cirok nemesítői háttérrel és hibridválasztékkal rendelkező cégek Európában. Leányvállalatuk az Euralis Kft. meghatározó szerepet játszik abban, hogy Magyarországon évről-évre dinamikusan növekszik a cirok vetésterülete – hívta fel az érdeklődők figyelmét Balogh László, az Euralis Kft. termékmenedzsere az online konferencián. Elmondta: a ciroktermesztés nem ismeretlen a magyar termelők számára, de a korábbi jelentős vetésterület az ezredfordulóra lényegesen lecsökkent. A globális felmelegedés hatása Magyarországon is egyértelműen jelentkezik és jelentősen növeli a növénytermesztés kockázatát, így például a kukorica termelését is. A cirok egy átlag feletti stressztűréssel rendelkező növény, aminek a vetésforgóba illesztése növeli a növénytermesztés biztonságát. Emiatt évről-évre növekszik a népszerűsége és így a múlt évben már Magyarországon mintegy 35 ezer hektáron termesztettek szemes- és mintegy 15 ezer hektáron silócirkot.

Balogh László

Az Euralis munkatársa hangsúlyozta: az általa képviselt cég más, mint a többi nemesítő ház, mert nemcsak vetőmagot kínál, hanem a cirokvertikumban érintett összes piaci szereplő – fejlesztő cégek, termelők, integrátorok, kereskedők, végfelhasználók – bevonásával közösen és komplexen kívánja fejleszteni a hazai cirokpiacot. Rámutatott azonban arra, hogy a siker és a fejlődés érdekében valamennyi piaci szereplőnek célszerű együttműködni. Jelezte ugyanakkor, hogy a közös munka csak akkor hozhat eredményt, ha figyelembe veszik az eltérő igényeket, és ennek alapján olyan együttműködés jön létre, ami a hazai viszonyok közt is biztosítja a ciroktermesztés nyújtotta előnyöket minden érdekelt számára.

Így például mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a hazai szántóterület egy része alkalmatlan a biztonságok kukoricatermesztésre. Ezeket a területeket a továbbiakban ciroktermesztéssel lehet hasznosítani. A piacot pedig csak közös munkával lehet fejleszteni és növelni. A cirok helyét együtt kell megtalálni a termesztési palettán a termelőkkel és a végfelhasználókkal. Csak így lehet megfelelő mennyiségű, a piac által igényelt cirokmennyiséget előállítani. Ma ugyanis még nincs annyi árualap szemes cirokból, mint amennyire Magyarországon szükség lenne. Leszögezte: a cirok nem másodrangú növény. Ezt minden piaci szereplőben tudatosítani kell. A piacot viszont csak hiteles és szakmailag korrekt információkkal lehet hosszabb távon megtartani és bővíteni. Ezt követően a szakember a cég fajtakínálatáról beszélt részletesen.

Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. receptgazdálkodási vezetője a cirokból készült takarmányok előállításáról beszélt a virtuális térben jelen lévőknek. Többek között elmondta: tavalyelőtt hazánkban mintegy 3,8 millió tonna takarmányt gyártottak. Ebből 51 százalékot használt fel a baromfiipar, 35 százalékot a sertéstartás, 10 százalékot etettek meg a kérődzőkkel, és 4 százalék volt a ló-, a nyúl- a hal-, valamint a vad- és más ágazatokban felhasznált takarmány mennyisége. A takarmányok összetétele átlagosan 63 százalékban gabonát, 15 százalékban fehérjét, 8 százalékban olajos magvakat, 4 százalékban malomipari mellékterméket, 3 százalékban premixeket, 2 százalékban ásványi anyagokat, ugyanilyen arányban DDGS-t, 1-1 százalékban zsírt és olajt, további 1 százalékban söripari mellékterméket, valamint ugyancsak 1 százalékban cukoripari mellékterméket tartalmazott.

Czompó Krisztián

A témával kapcsolatban elmondta még, hogy a szemes takarmány-felhasználásra nemesített európai cirokfajták 30-40 százalékban problémamentesen beilleszthetők az abrakfogyasztó gazdasági haszonállatok diétájába. A tejelő tehenek abraktakarmányaiba 20-30 százalékban – a TMR pontos ismeretében – problémamentesen beépíthető. A cirok felhasználásának nehézsége ugyanakkor, hogy nincs kialakult fix termelői kör, amire lehetne támaszkodni mind a mennyiség, mind pedig a minőség tekintetében. Emellett a tannintartalom minimalizálásához hasonlóan az α-kafirin tartalom minimalizálása is a célok között kellene, hogy legyen, ugyanis a magas hővel kezelt takarmányok gyártása során így nem romlana az emészthetőség.

Az Agro Napló kérdésére – az előadásokat követő sajtókonferencián – Dr. Palágyi Andrea egyebek mellett elmondta: hivatalos statisztika a vetésterület nagyságáról nem áll rendelkezésre, de a becsültnél is több lehet, mert a kisgazdaságok 1-2 hektáros területei bizonyosan hiányoznak az összesítésből, mert ezek nincsenek felmérve.

Martin Gomez, a Sorghum ID munkatársa arról beszélt, hogy a cég honlapján – magyarul is – számos információhoz hozzájuthatnak az érdeklődők, például a termesztés agronómiájától, a fajtákon keresztül, a piaci lehetőségekig. A különböző témákról pedig – például a genetikai fejlesztésekről, vagy a piac változásairól – nemcsak szöveges információkat találhatnak a szakemberek, hanem videókat is – hangsúlyozta a szakértő, hozzáfűzve, hogy a személyes megkeresésekre is reagál a cég.  

Így a vetésterület nagysága ma Magyarországon 50-60 ezer hektár között lehet. A ciroktermesztés önköltsége mindenképpen alacsonyabb, mint a kukoricáé, de, hogy mennyivel, azt a helyi sajátosságok határozzák meg. Mindezek figyelembe vételével a ciroktermesztésnek van jövője hazánkban, és így Magyarországon a következő öt évben a cirok termőterülete 2-3-szorosára növekedhet – tette hozzá.

Mindezzel egyetértett Balogh László is, aki hozzáfűzte még: az Euralis számításai szerint a ciroktermesztés önköltsége – ugyanolyan nagyságú területen – 20-30 százalékkal lehet kisebb, mint a kukoricáé. A Magyarországon előállított cirok mennyisége pedig 165-180 ezer tonna között lehet évente.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?