Beválik a keresztezés

Agro Napló
Kedvező részeredményekről számoltak be az őshonos állatfajok megőrzési és fejlesztési kísérletét végző szakemberek.

Számos eredménye van már az őshonos kisállattenyésztést fejlesztő projektnek, többek között az őshonos pulyka tenyésztési mutatói javultak hibridpulykával történt keresztezéssel – mondta el Kustos Károly, a végrehajtó konzorciumot vezető Lab-Nyúl Kft. ügyvezető igazgatója szeptember 6-i gödöllői sajtótájékoztatóján. A konzorcium tagja a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK), a V-95 Kft., a Lab-Nyúl Kft. és a Kaposvári Egyetem, munkájában részt vesz a Bábolna Tetra Kft. és a Szent István Egyetem (SZIE) is. A 844 millió forint összköltségű, 2013-ban indult projekt kapcsán Kustos megjegyezte, a cél, hogy keresztezéssel őshonos állatfajok és fajták váljanak piacképessé. Így kívánnak hozzájárulni a hazai őshonos nyúl-, pulyka- és tyúkfajták, valamint halfajok ökológiai tartáson alapuló tenyésztésének fejlődéséhez.

Heincinger Mónika, a Lab-Nyúl Kft. munkatársa elmondta, hogy a konzorcium által hibridpulykával keresztezett két őshonos pulyka közül a bronzpulyka esetében biztatóak az eredmények, nőtt az értékes húsrészek aránya, növekedett a testtömeg.
Kovács-Weber Mária, a SZIE docense arról számolt be, hogy őshonos tyúkfajtákat kereszteztek annak érdekében, hogy a génmegőrzés mellett piacképessé is váljanak. A részeredmények alapján megállapítható, hogy a keresztezetteknek jobb minőségű lett a húsa, mint a „hagyományos", mai csirkéé.
Matics Zsolt, a Kaposvári Egyetem tanszékvezető docense elmondta, hogy a projekt keretében többféle tartási rendszert is vizsgáltak, amelyek hasznosíthatók Magyarország egyetlen őshonos nyúlfajtája, a magyar óriás tenyésztésére. Mivel az őshonos állatokat nem intenzív körülmények között kívánják tartani, ezért vizsgálták többféle tartási rendszerben a termelésüket. Sokféle keresztezést és tartási körülményt vettek górcső alá, így számos adattal rendelkeznek. Ezek alapján dönthetnek a termelők, hogy akarnak-e őshonos fajtát tenyészteni.
Szilágyi Gábor, a V-95 Kft. szaktanácsadója hozzátette: a süllőknél és a süllőféléknél a tartási technológiák miatt nem lehet biztosítani a folyamatos ellátást egész évben, ezért a cég újfajta tartási rendszeren dolgozik. A süllő nehezen viseli az intenzív tartást, ugyanakkor a hozzá nagyon közelálló kősüllő kevésbé érzékeny a stresszre, ezért keresztezik e két fajt. A folyamatban lévő munkában azonban még további keresztezésekre is szükség lehet, mert a kősüllő sokkal lassabban nő.


(MTI)

Forrás: NAK

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Felpezsdül az extenzív állattartás

Felpezsdül az extenzív állattartás

A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában számos olyan új támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget az extenzív állat...

Csökkenhet a pulykahús termelése idén

Csökkenhet a pulykahús termelése idén

Leginkább a pulykatartást érintik a januári madárinfluenzás esetek, de hat a piacra a 2016–2017-es járvány is, aminek következtében a víziszárnyasok k...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. december 8. 13:34