A bemutató területen három időpontban elvetett (ápr.12., ápr.19., ápr.25.) vetésidő és vetésidőnként 4 vetésmélység (5 cm, 6 cm, 7 cm, és 8 cm) kísérlet által összehasonlítást kaptunk arról, hogy a vetés időpontja és a vetésmélység megválasztása milyen befolyással lehetett volna a termesztés eredményére. A Klub nem bízta egy bemutató esetlegességére dolgot, hanem egy, a termésbecslésre kiképzett szakember irányításával előre elvégezte a termésbecslést – ennek eredményét természetesen nem árulták el előre. Minthogy a bemutatón nyert eredmények jó szakmai gyakorlatnak foghatók fel, de nem mindenben elégítik ki a szakszerű becsléstől elvárt követelményeket, a tanácskozáson úgy döntöttek, hogy az előre elvégzett becslés eredményeit közlik. A közölt adatokhoz is hozzá tartozik, hogy egy nagyon fontos összetevő, az ezerszem tömeg a viaszérésben lévő kukoricán nem volt megállapítható, így a becslés pontossága még így sem elég éles – messzemenő következtetések levonására nem alkalmas. A termésbecslés eredménye szerint a 2016. április 19-i vetés 7 cm-es mélységben adta a legjobb eredményt, 13,657 tonna/hektárt.

Hogyan végezzük szakszerűen a termésbecslést?

A termésbecslés nagyon egyszerű, hiszen csak le kell tölteni a „Termésbecslés kalkulátor”-t a Magyar Kukorica Klub honlapjáról, s ki kell tölteni a kért adatokat!

Mielőtt azonban ehhez hozzáfognánk, mégiscsak szükség van a versenyterület meglátogatására, ahol:

Megjegyzés: ha egy termésverseny parcella betakarítási bejelentését végeztük éppen, akkor ki kell még tölteni a betakarításra vonatkozó dátum rovatot és megnyomni az „elküld” gombot.

Vetőgépek

A 2016. május 5-i VETŐNAPON öt vetőgép mérte össze tudását, a kötelező és szabadon választott vetési parcellák termésbecslésének eredményét a következő táblázatban foglaltuk össze:

Megjegyzés: K = kötelező; Sz = szabadon választott vetési beállítások

A Vetőnapon ringbe szállt gépekről részletesen ide kattintva olvashat.

Növényegészségügyi helyzet – jól döntöttek Dalmandon

Gazdasági megfontolásból nem védekeztek a kártevők ellen a VETŐNAPI parcellákon – mondta Braun János, a Dalmand Zrt. növénytermesztési egységvezetője. Mesterházy Ákos professzor növényegészségügyi szempontból értékelte a látottakat, miszerint az állomány szép képet mutatott, rovarkártétel nem volt az állományban. Fuzárium fertőzésre utaló korai elhalás nem volt a táblában, a kisebb sortávra vetett növények is méretes csövet adtak.

99 %-ban tiszta a csövek csúcsa is, a fennmaradó 1%-nak gazdasági következménye nincs. Ökölszabályként említette Mesterházy professzor, hogy a rovarkártétel következtében kialakult fuzárium fertőzés a cső csúcsáról indul el, a továbbiak pedig függnek attól – így tehát akár változhat is a kép a parcellákon –, hogy milyen a hibrid fuzárium rezisztenciája. Alacsony rovarfertőzés esetén is egy fogékony hibridnél bekövetkezhet egy erős fuzárium fertőzöttség, míg egy ellenálló hibrid esetében egy magasabb rovarkártétel „torkollhat” egy kisebb fuzárium fertőzésbe. A dalmandi növényvédősök gazdasági megfontolásból született döntése tehát jónak bizonyult, a későbbi fertőzés lehetősége minimális, hiszen az állattenyésztési ágazat kiszolgálása érdekében Dalmandon nagy hangsúlyt fektetnek a hibrid minőségre, elsősorban a gombák által termelt toxinkérdésre fókuszálva. Kísérleti rendszerük teszi lehetővé mindezt, évente 130 hibridet tesztelnek, az itt legkiemelkedőbbeket 20-50 hektáron kipróbálják, s ha itt is megfelelnek a követelményeknek, akkor adják át a Magyar Kukorica Klubnak mesterséges toxinvizsgálatra, majd az eredmény függvényében kerülhet csak nagyobb volumenű termesztésbe a hibrid.

További képek: