Az Irányelv meghatározza a talajvizek megengedhető nitráttartalmát (50 mg/l), a szerves trágyával évente kijuttatásra javasolt nitrogén (N) maximált adagját (170 kg/ha), de az első négy éves akcióprogram keretében max. 210 kg szerves trágyából származó hektáronkénti éves nitrogénterhelést még megenged.
Az Irányelv 2. sz. melléklete felsorolja azokat a szempontokat, amelyek alapján egy adott országra vonatkozó helyes, ill. szakszerû mezőgazdasági gyakorlat kidolgozható (Codes of Good Agricultural Practice).
A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelméről Az uniós jogszabály-harmonizáció eredményeképpen született meg a hazai nitrát direktíva. A Kormányrendelet szigorú követelményeket állít az állattartók, mezőgazdasági termelők elé. Az uniós szabályzás alapján kidolgozott hazai követelményrendszer főbb pontjai a következők.
– Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. Ebben az esetben tehát a hazai rendelkezés az uniós irányelvnél is szigorúbb.
– Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között.
– A 20 %-nál meredekebb lejtésû területeken trágyát csak a növénnyel fedett területen vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni.
– Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Az összefüggő hótakaró azt jelenti, ha a területet legalább 5 cm vastag, egységes hótakaró borítja. Fagyott a talaj, ha 5 cm-nél mélyebben, tartósan átfagyott.
– Trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.
– Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretûnek kell lennie.
–
| – 100 – kocás gazdaság | – |
| – Napi bentálló állatlétszám: | – – koca: 100; kocasüldő: 40; kan: 4; – szopós: 170; utónevelt: 310; hízó: 600; összesen: 1.224 | –
| – Napi takarmányfogyasztás: – | – – 2 t – | –
| – ivóvízszükséglet: – | – – 6 m³ – | –
| – ivóvíz-felhasználás: – | – – ~10-12 m³ – | –
| – ürülék (bélsár+vizelet): – | – – 6 m³;t – | –
| – szárazanyag-tartalom: – | – – ~8 % ~ 0,5 t – | –
| – össz.N.P.K-tartalom: – | – – ~ 1 % ~ 60 kg – | –
| – N-tartalom: – | – – ~ 0,45 % ~ 30 kg – | –
| – Éves ürülék/hígtrágya – | – – |
| – N-tartalma: – | – – ~ 10 t – | –
| – Az elhelyezéshez szükséges földterület(1): – | – – ~ 60 ha | –
| – (1) A (49/2001.(IV.3.) Korm. r. szerint – éves szinten trágyával kijuttatható N mennyisége max.: – 170 kg/ha – | – |
| – 100 – kocás gazdaság | – |
| – Alomigény: – | – – |
| – napi: – | – – ~ 1 t – | –
| – éves: – | – – ~ 380 t(1) – | –
| – Almostrágya mennyisége: – | – – |
| – napi: – | – – ~ 5 t – | –
| – éves: – | – – ~ 1.800 t(1) – | –
| – Gyûjtendő trágyás vizelet: – | – – |
| – napi: – | – – ~ 2,2 m³ – | –
| – éves: – | – – ~ 800 m³ – | –
| – 4 havi(2): – | – – ~ 265 m³ – | –
| – (1.) A friss alomszalma jelentős – részét a tenyészállatok, hízók | – |
| – (2.) 49/2001.(IV. 3.) Korm. r.-ben előírt – tározókapacitások, ill. N | – |
| – 100 – kocás gazdaság | – |
| – A hígtrágya napi mennyisége: – | – – 20-30 m³ – | –
| – szárazanyag-tartalma: – | – – 2,7-1,6 % – | –
| – össz. N.P.K-tartalma: – | – – ~ 60 kg – | –
| – N-tartalma: – | – – ~ 30 kg – | –
| – 4 havi tárolókapacitás(1): – | – – 2.400 – 3.600 m³ – | –
– Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyûjtésére szolgáló gyûjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a trágyára visszaöntözhető. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására.
– Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén – legfeljebb 2 hónap időtartamra – olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol:
a.) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,
b.) felszíni víz nincs 100 m-en belül.
Azt, hogy a hazai szabályzás hogyan érint egy 100 kocával üzemelő sertéstartó gazdaságot, ahol alomnélküli illetve almos tartásmódot alkalmaznak, a mellékelt ábrákon és táblázatokban mutatjuk be.
Mátyás László FVM Mûszaki Intézet, Gödöllő
