A felügyelőség a Brit Szabadtartású Tojástermelők Szövetségével (BFREPA) közösen vizsgálja a helyzetet. A probléma pontos mértékét nehéz felmérni, mivel a tojásosztályozási rendszer nem tartalmaz külön kategóriát a poros tojásokra. A termelők beszámolói szerint a gondot több tényező együttállása okozza. Ilyen ok például a kötelező zárt tartás elhúzódása, a rendkívül száraz alom, valamint a modern szabadtartású tojóházak működési sajátosságai.

Súlyos dolog derült ki a tojásról, húsvéti sonkáról: ezt tudd vásárláskor

Bár a húsvéti kínálat a boltokban bőségesnek tűnik, a sonka, a tojás és a torma piacát összetett háttérfolyamatok alakítják.

A suffolki Dan Brown, aki 64 ezer madarat tart két többszintes, úgynevezett volier rendszerű tojóházban, az elsők között tapasztalta a probléma súlyosbodását. A másodosztályú tojások aránya az osztályozáskor a szokásos 0,3 százalékról akár 9 százalékra is felszökött. A vizsgálat során kiderült, hogy éjszaka finom por rakódik le a tojásszállító szalagokon. Amikor a frissen tojt, még nedves kutikulájú tojások átgördülnek ezeken, a szennyeződés makacsul rátapad a héjukra.

A téli kötelező zárt tartás kulcsszerepet játszott a helyzet kialakulásában. A kifutóra ki nem engedett tyúkok kizárólag az épületen belül porfürdőztek, miközben az alom rendkívül száraz maradt. Bár ez állatjóléti szempontból kedvező, a levegőben szálló porrészecskék mennyiségét jelentősen megnövelte. A szellőzés típusa szintén meghatározó tényező. Brown régebbi, természetes szellőzésű épületében a szintek alatti, pangó levegőjű zónákban a por jól láthatóan lebegett, majd rárakódott a berendezésekre. Emellett a laza szerkezetű talajokon a madarak gyorsan feltúrják a száraz földet. Ezt a lábukon és a tollukon visszahordják a tojóházba, ami tovább növeli a belső porszintet.

Figyelmeztetik a magyarokat: emiatt most rémálommá válhat a húsvét

Egy kis előrelátással a húsvéti ünneplés egyszerre lehet hagyománytisztelő, élelmiszerbiztonsági szempontból tudatos és pazarlásmentes.

A termelők többféle gyakorlati megoldást alkalmaznak a probléma enyhítésére. Vannak, akik a tojásszállító szalagokat már a madarak 16-17. élethetétől járatják, hogy a tojásrakás megkezdése előtt ne halmozódjon fel a por. Mások éjszaka is üzemeltetik a berendezéseket, vagy kis, irányított ventilátorokat szerelnek fel föléjük. Brown számára a nagynyomású ködképző rendszer bizonyult a leghatékonyabbnak, amely félóránként egy percig finom permetet bocsát ki. Ezzel a módszerrel a levegőben szálló porrészecskék megkötődnek és leülepednek anélkül, hogy az alom átázna. A rendszer telepítése után a selejtarány szinte azonnal visszaállt a 0,3-0,7 százalékos normál szintre.

A porszennyeződés nem csupán esztétikai kérdés. A por beszáradt ürüléket, alomrészecskéket, takarmánymaradványokat és talajt is tartalmazhat. Ezek az anyagok baktériumokat hordozhatnak, így a tojáshéjra tapadva komoly higiéniai kockázatot jelentenek. A Tojásforgalmazási Felügyelőség ezért azt javasolja a termelőknek, hogy rendszeresen kísérjék figyelemmel az osztályozási jelentéseket. Emellett tartsanak fenn szoros kapcsolatot a tojáscsomagoló központokkal is. Mivel a porszennyeződés jellemzően fokozatosan alakul ki, a korai felismerés döntő fontosságú a hatékony beavatkozáshoz.