A 2025 májusában és júniusában lefolytatott felmérés 1271 istálló adatait dolgozta fel. Ezek az épületek összesen 23 millió szárnyas befogadására alkalmasak. Az eredmények szerint a brit tojóistállók átlagéletkora 17 év, és közel 19 százalékuk már 25 évnél is régebbi. Emellett az istállók mindössze 20 százalékán végeztek nagyobb felújítást. Földrajzi bontásban Walesben a legfiatalabb az épületállomány 9 éves átlagéletkorral, míg Angliában a legidősebb, átlagosan 19 évvel.

A szabadtartásos szektorban a többszintes (volier) rendszerek dominálnak. Ezek az istállók 56 százalékát teszik ki, miközben a tojótyúkok 73 százalékát tartják bennük. Ezen épületek átlagéletkora 12 év. A padlós tartási rendszert alkalmazó istállók az épületek 42 százalékát adják, de átlagéletkoruk már 22 év. A gazdagított ketreces technológiát használó istállók a legöregebbek, átlagosan 27 évesek. Ezeknél az utolsó nagyobb felújítás óta átlagosan 16 év telt el.

Különösen aggasztó a jércenevelő és a szülőpártartó istállók állapota. Előbbiek átlagéletkora 38, utóbbiaké 37 év, ráadásul mindkét kategóriában az épületek több mint fele 40 évnél is régebbi. Angliában a legidősebbek ezek az épületek. Ezzel szemben Skóciában a jércenevelők, Walesben pedig a szülőpártartó istállók a legfiatalabbak.

Az új beruházások üteme is drasztikusan lelassult. A 2016 és 2020 közötti csúcsidőszakban 206 új istálló épült az Egyesült Királyságban, összesen 3,45 millió tyúk befogadására alkalmas kapacitással. Az elmúlt öt évben azonban ez a szám mindössze 120 épületre esett vissza, ami 40 százalékos csökkenést jelent. Ez a visszaesés egybeesik az ágazat egy különösen nehéz időszakával, amelyet alacsony jövedelmezőség és a gazdálkodói bizalom csökkenése jellemzett. Ennek hatására számos termelő hagyta el a szektort. A beruházások elmaradása az egyre szigorodó építési engedélyezési szabályozást is tükrözi, különösen az érzékeny vízgyűjtő területeken.

Will Raw, az NFU baromfiágazati tanácsának elnöke szerint a termelőknek működő engedélyezési rendszerre van szükségük a modernizációhoz és a bővítéshez. Ezen felül elengedhetetlen a beszállítói láncból származó, méltányos és fenntartható jövedelem biztosítása is. A szövetség arra figyelmeztetett, hogy ha a beruházások lassulása folytatódik, a brit tojástermelés nem lesz képes lépést tartani a megfizethető és kiváló minőségű állati fehérje iránt egyre növekvő fogyasztói kereslettel.