Az EUKI BioJust projekt keretein belül készült felmérés szerint a tűzifát használók mindössze 20 százaléka az, aki tudja vagy tudni véli, hogy a felhasznált faanyag milyen típusú erdőből származik. Ez azt jelenti, hogy a háztartások döntő többsége úgy fűt, hogy nincs információja a tűzifa eredetéről - arról sem, ha az történetesen nemzeti parkból vagy Natura 2000 védelem alatt álló területről származik - írja közleményében a WWF Magyarország.

Az információhiány különösen annak fényében jelent problémát, hogy a válaszadók értékrendje egyértelműen a természetvédelem irányába mutat. A többség egyetért azzal, hogy a védett területeken történő fakitermelést kizárólag természetvédelmi céllal lenne szabad engedélyezni, és ellenzi a tűzifa célú kitermelést ezeken a területeken. A tarvágást is csak kevesen tartják elfogadhatónak.

A kutatás világosan rámutat, hogy a lakosság szándéka és gyakorlata között jelentős szakadék húzódik. Bár az erdők védelme fontos érték a tűzifával fűtők számára is, a megfelelő információk hiánya miatt ezek az elvek nem minden esetben tudnak érvényesülni a mindennapi döntésekben

- hangsúlyozza Mezei Janka, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője, az EUKI BioJust projekt koordinátora. További kihívást jelent, hogy a háztartások átlagosan mindössze 5 és fél hónapig szárítják a fát, amely nagyon távol áll az ideális 1,5-2 évtől - a nedves tűzifa használata pedig jelentősen fokozza a légszennyezést. Szociális támogatásban a háztartások 10 százaléka részesül, ugyanakkor további 50 százalék érzi úgy, hogy szüksége lenne segítségre.

Ezenfelül az energiahatékonyságban is van hova fejlődni. Habár a 2022-es hasonló felméréshez képest növekedett a tűzifát felhasználó háztartások energiahatékonysága, az összkép továbbra is lehangoló: otthonaik mindössze 38 százalékán van homlokzati szigetelés, csupán 31 százakékukon födém- vagy tetőszigetelés, a fűtési rendszert pedig csak 15 százalékuk korszerűsítette. Holott az energiahatékonyságban hatalmas potenciál van: számítások szerint, hogyha a tűzifát felhasználó családi házakat a jelenlegi minimum követelmények szerint újítanánk fel, háromnegyedével csökkenne a tűzifaigény, amely értelemszerűen a levegőminőséget is drasztikusan javítaná.

A kutatás rávilágít arra, hogy a fenntartható tűzifahasználat nemcsak technológiai vagy anyagi kérdés, hanem az információ és a tudatosság hiányának problémája is. Ahhoz, hogy a lakosság valóban a saját értékrendje szerint tudjon dönteni, elengedhetetlen a tűzifa eredetének átláthatóbbá tétele és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása.

A kutatást a Coffee Break Consulting végezte az NRC online paneljén, a 18-70 éves, tűzifát használó magyar lakosság körében. Az adatfelvétel 2022-ben és 2026-ban 500 fős, 2024-ben 300 fős mintán készült.