A hazai fakitermelő ágazat jelenleg olyan összetett kihívásokkal szembesül, amelyek számos pontot egyszerre érintenek.
A globális erdőirtás csökken, ugyanakkor az erdők továbbra is nyomás alatt vannak.
Új funkcióval bővült a fásításban tervezett fakitermelés bejelentő rendszere itthon.
Illegális faanyag-kereskedelem 2024: Borsod-Abaúj-Zemplén a legkockázatosabb vármegyénk.
Már megtehetik a javaslataikat az erdőgazdálkodók a 2025. évi körzeti erdőtervezéshez.
Ezen a télen 180-200 ezer kistelepülésen élő család és nyugdíjas kap ingyenesen tüzelőt.
A tűzifacsalások és az illegális fakereskedelem komoly problémát jelentenek Magyarországon.
Az elmúlt napok hűvösebb, csapadékosabb időjárása miatt lehet, hogy idén jóval előbb kezdődik meg a fűtési szezon a magyar háztartásokban.
A melegedés olyan területeket von be az élelmiszertermelésre, amelyeken ma fakitermelés zajlik – ez viszont tovább gyorsíthatja az erdőirtást.
Rengeteg termés, mag ilyenkor gyűjthető, azonban ezek a tevékenységek törvényileg szigorúan szabályozva vannak.
A tavalyi enyhe tél miatt megmaradtak a készletek, így idén kevesebb tűzifát vásárolhatnak a magyarok.
Az erdők helyzetéről szóló 2024-es globális jelentés az innováció szerepét hangsúlyozza az új erdőgazdálkodási megközelítésekben.
Július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket.
Egy hazai, állami tulajdonú, fenntartható gazdasági modell: erdőkezelés és fenntartás.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felelős a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletéért hazánkban.
A Föld erdői majdnem mindenhol nehéz helyzetben vannak, és ez alól a Kárpát-medence erdei és a magyar erdők sem jelentenek kivételt.
Megfelelő mennyiségben és minőségben áll a rendelkezésre a tűzifa a magyarok számára.
A NAK vármegyei erdő- és vadgazdálkodási osztályainak elnökei október elején egy tanácskozás keretében áttekintették a hazai erdészeti ágazat helyzeté...
Az iparági várakozások szerint idén nőhet a fakitermelő képzésekre jelentkezők száma.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
