Sokan tévesen mérik fel a tavaszi gyümölcspusztulás okait, és kizárólag az éjszakai fagyokat okolják a terméskiesésért. Harcz Endre becsehelyi kertész arra figyelmeztet, hogy a fagy nem a virágszirmokat roncsolja. A hideg a virág belsejében lévő bibét és a kis gyümölcskezdeményt károsítja, akár már mínusz 3-4 Celsius-fokos hőmérsékleten is. Mivel a szirmok ilyenkor fehérek maradhatnak, a kár kívülről sokszor láthatatlan. A fagykár ellenőrzéséhez érdemes a fagyos éjszakát követő napon kettévágni egy virágot. Ha a belseje üdezöld, a termés megmaradt. Ha viszont hervadt, barna vagy fekete, akkor a hideg tönkretette a rügyet - számolt be a Pénzcentrum.

A másik, gyakran még nagyobb pusztítást végző ellenség a monília. Ezt a gombás betegséget könnyű összekeverni a fagykár tüneteivel. Fontos különbség azonban, hogy moníliás fertőzés esetén az egész virágszirom elbarnul és elfonnyad, a kórkép pedig később a hajtásokat és a termést is károsítja. A kórokozó a nedves, hűvös és csapadékos időjárást kedveli. Spórái a szél, az eső, sőt a beporzást végző rovarok segítségével is könnyedén bejutnak a nyitott virágokba. A gomba a fertőzött növényi részekben és a földre hullott, mumifikálódott gyümölcsökben, az úgynevezett gyümölcsmúmiákban vészeli át a telet.

Míg a tavaszi fagyok ellen nehéz garantáltan védekezni, a monília ellen hatékonyan fel lehet lépni. Az agrotechnikai védekezés egyik legfontosabb lépése a megelőzés. Az összeaszalódott gyümölcsmúmiákat és az elszáradt, fertőzött ágakat el kell távolítani a fáról, majd meg kell semmisíteni. Ezzel jelentősen csökkenthető a gomba áttelelésének esélye és a tavaszi fertőzési nyomás. Mindemellett elengedhetetlen a virágzás idején végzett tudatos és célzott kémiai védekezés. A növényvédelmi szakemberek a hűvös, nedves időben felszívódó gombaölő szerek alkalmazását javasolják. Ezeket a készítményeket a virágzás alatt két-három alkalommal érdemes kijuttatni. A védekezés eredményességét tapadásfokozó adalékanyagokkal is javasolt javítani. Ezáltal a permetlé stabilan bevonja a növény minden részét, biztosítva a fák egészségét és a bőséges termést.