A levágott állatok darabszámát tekintve a legjelentősebb, 19,7 százalékos emelkedést a szarvasmarháknál regisztrálták. Sertésből 3,6, míg baromfiból 2,3 százalékkal többet dolgoztak fel 2025-ben, mint egy évvel korábban. A baromfiféléken belül a vágócsirkék és a pulykák vágása nőtt. Ezzel szemben a libáké minimálisan csökkent, a kacsáké pedig drasztikusan, 35 százalékkal esett vissza. Szarvasmarhából összesen több mint 101 ezer darabot vágtak le az év során, ami közel 29 ezer tonna hasított súlyt jelentett. A feldolgozott állatok több mint fele tehén, közel harmada pedig bika volt. Érdekesség, hogy míg a tehenek vágása csak enyhén nőtt, a bikáké kiugróan, közel 70 százalékkal emelkedett a bázisidőszakhoz képest.

Rengeteg ilyen sertéshús jön be az országba: ezt eszik a magyarok?

Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.

Az élő szarvasmarha külkereskedelmét jelentős visszaesés jellemezte. A mintegy 68 ezer tonnás export harmadával, a 9 ezer tonnát kitevő import pedig közel a felével csökkent. A hazai szarvasmarhát leginkább Izraelbe, Lengyelországba és Horvátországba exportálták. Az import eközben túlnyomórészt Csehországból, Szlovákiából és Lettországból érkezett. A magyarországi szarvasmarha-állomány mérete megközelítette a 880 ezer darabot, ami kismértékű bővülést jelent az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva.

Így vásárolnak húst a magyarok: meglepő, ami a hazai boltokban történik

Az életmód átalakulása, a gazdasági bizonytalanság és a tudatosság erősödése megváltoztatta a fogyasztói kosarakat.

A sertéságazatban a vágóhidak csaknem 5 millió állatot dolgoztak fel, ami 476 ezer tonnás hasított súlyt eredményezett. A piac koncentráltságát jól mutatja, hogy a tíz legnagyobb hazai üzem végezte a vágások több mint 80 százalékát. Az élő sertés külkereskedelmében a behozatal továbbra is meghaladta a kivitelt, bár a trendek ellentétesen mozogtak. Az export közel 9 százalékkal, 40 ezer tonnára nőtt, miközben az import majdnem negyedével, 47 ezer tonnára zsugorodott.

A hazai sertéseket főleg Romániába, Moldovába és Albániába szállították, míg az importállatok elsősorban Szlovákiából, Horvátországból és Németországból származtak. A magyarországi sertésállomány létszáma megközelítette a 2,85 millió darabot, ami közel 4 százalékos bővülést jelent. Ezzel párhuzamosan az anyakocák száma is érezhetően, több mint 7 százalékkal emelkedett.