A tudományos világban régóta ismert a pánspermia elmélete. Eszerint az élet "magjai" mindenütt jelen vannak a világegyetemben, és akár a földi élet is érkezhetett aszteroidák révén. Mivel a Földön már találtak marsi eredetű meteoritokat, a kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, vajon a mikrobák képesek-e átvészelni egy olyan becsapódást, amely elég erős ahhoz, hogy kilökje őket egy bolygó felszínéről az űrbe. Ennek kiderítésére a Johns Hopkins Egyetem munkatársai egy Marsba csapódó aszteroida lökéshullámát szimulálták.

Óvatosak a magyar gazdák: sokaknak már nem a nagy termés a fontos

A tavaszi árpa és búza esetén rengeteg szempontot kell figyelembe venniük a termelőknek a fajtaválasztás során.

Tesztalanynak a Deinococcus radiodurans nevű baktériumot választották. Ez a mikroorganizmus vastag sejtfalának és kiváló DNS-javító képességének köszönhetően az extrém sugárzást, a szárazságot és a hideget is elviseli. Tehát pontosan olyan tulajdonságokkal bír, mint egy feltételezett marsi élőlény. A kísérlet során a mikrobákat fémlemezek közé zárták, majd egy gázágyúval lövedékeket lőttek rájuk. A 480 kilométer per órás sebességű becsapódás 1 és 3 gigapascal közötti nyomást hozott létre. Ez a Mariana-árok fenekén mérhető érték tízszerese, de akár harmincszorosa is lehet.

A PNAS Nexus folyóiratban közzétett eredmények szerint a baktériumokat megdöbbentően nehéz volt elpusztítani. Lily Csao, a tanulmány vezető szerzője elmondta: bár a lövedék sebességét folyamatosan növelték, a sejtek 1,4 gigapascal nyomásig látható károsodás nélkül, szinte kivétel nélkül életben maradtak. Még 2,4 gigapascalnál is körülbelül 60 százalékos volt a túlélési arány. Az ennél magasabb nyomás már károsította a sejtmembránt, de sok példány még így is életképes maradt.

Megerősítették a járványkitörést: tovább terjed a kór ebben a térségben

Észak-Rajna-Vesztfáliában újabb járásban mutatták ki a hatóságok az afrikai sertéspestis jelenlétét.

A kutatók becslései szerint egy Marsba csapódó aszteroida mintegy 5 gigapascal nyomást is generálhat. A kilökődő törmelék nem minden darabját éri azonban a maximális erőhatás. Így teljesen valós az esélye annak, hogy a világűrbe lökődő kőzetdarabokon bizonyos baktériumok túlélik a folyamatot. A szakemberek szerint mindez komoly figyelmeztetés a bolygóvédelem számára. A jövőbeli missziók során a jelenleginél is óvatosabban kell eljárni, nehogy az űrszondák véletlenül földi mikrobákkal szennyezzenek be idegen égitesteket.