Annak ellenére, hogy az idei tél nem szűkölködött csapadékban és a korábbi évekhez képest hűvösebb volt, egy hét száraz-meleg időjárás sok helyen elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a holt biomassza kiszáradjon. A hétvégére várható, száraz csapadék nélküli időjárás tovább növeli az erdőre átterjedő szabadtéri tüzek kockázatát. A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz terjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban - írja a Nébih.
Akkora tűz ütött ki a Balatonnál, hogy a túlparton is látni a lángokat
A „gazosok”, nádasok, árokpartok meggyújtása, majd a tűz őrizetlenül hagyása nemcsak sok millió facsemete pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek. A nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés is rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Előfordul, hogy a tűzgyújtók nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt és akár a szomszédos faházákat is. A ház körül keletkezett növényi hulladék elégetése helyett mindenképpen javasolt inkább komposztálni. A nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, avarégetés után) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéledhet.
Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek és nehezebb őket eloltani. Mivel a tavaszi tüzek 100 százalékát mi, emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni leghatékonyabb védekezés az odafigyelés, a tűzgyújtási szabályok betartása.
