Az avarégetés sohasem tökéletes, hiszen tömörödött, komolyabb víztartalmú anyagról van szó, aminek az égése során rengeteg mérgező, rákkeltő anyag keletkezik.
Holnaptól egy vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom Magyarországon.
Még nem mindenhol oldották fel a tűzgyújtási tilalmat, az Alföld déli és délnyugati tájai szeptemberben sem kaptak kiadós öntözést.
Az elmúlt 24 órában lehullott csapadék mennyisége és intenzitása elegendő volt a felszíni holt biomassza átnedvesítésére.
Az elmúlt napok esőzéseinek köszönhetően egyes területeken mérséklődött a tűzveszély.
Extremadura tartományban már több mint 35 ezer hektáron lángolt a növényzet az idei évben.
A kánikula és az aszály miatt egy szikra is elég ahhoz, hogy hatalmas területek váljanak a tűz martalékává.
Vasárnaptól tűzgyújtási tilalom lép életbe Somogy vármegyében.
Az elmúlt 2 napban lehullott csapadéknak köszönhetően megszűnt a tűzkockázat Somogy, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Békés, Hajdú-Bihar vármegyében.
Július 21-től az ország teljes területére kiterjedő tűzgyújtási tilalom lépett életbe.
A kánikula az emberekre és az állatokra egyaránt veszélyeket rejthet, figyeljünk oda egymásra!
Az utóbbi 48 óra csapadékos időjárás hatására jelentősen csökkent a tűzveszély az ország több térségében.
Az elmúlt 24 óra csapadékos időjárása következtében egyes területeken mérséklődött a tűzveszély.
Vasárnap több szabadtéri tűz miatt is riasztották a tűzoltókat Magyarországon, nagy károk keletkeztek.
Az egész országot sújtó kánikula és tartós csapadékhiány miatt 2025. június 25-től hazánk teljes területén tűzgyújtási tilalom lép életbe.
Az elmúlt napok kánikulája és a csapadékhiány jelentősen növelte az erdőtüzek kockázatát.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
