A Perzsa-öböl gazdag monarchiái, mint Szaúd-Arábia, Katar vagy az Egyesült Arab Emírségek, élelmiszer-szükségletük 80–90 százalékát külföldről fedezik. Ennek a hatalmas mennyiségnek a több mint hetven százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik. Bár a 2008-as élelmiszerválság idején ezek az országok már felismerték a rendszer sérülékenységét, a jelenlegi háború ismét óriási nyomás alá helyezte az ellátási láncokat. Szaúd-Arábia például már akkor leállította a vízigényes hazai gabonatermesztést, és inkább külföldi agrárberuházásokkal próbálta biztosítani az ellátást.
Leálltak a szállítások: durván drágulhat ez az alapélelmiszer
A tengeri kereskedelem zavarai már most érezhetők. Az iráni támadások miatt a térség olyan kulcsfontosságú infrastrukturális csomópontjaiban is időszakosan leállt a forgalom, mint a dubaji Dzsebel Ali konténerterminál. Bár az üzletek polcai egyelőre nem ürültek ki, a háború kitörését követő pánikvásárlások átmeneti áruhiányt okoztak. Emellett bizonyos termékek utánpótlása is jelentősen lelassult.
A régió országai igyekeznek felkészülni a legrosszabbra. Az Emírségek például négy-hat hónapra elegendő stratégiai készletet halmozott fel. Emellett a szoroson kívül fekvő, Indiai-óceán parti Fudzsajrában hatalmas kapacitású gabonasilókat épített. A Hormuzi-szoros teljes megkerülése azonban szinte lehetetlen. Az alternatív kikötők jóval kisebbek, így nem tudják átvenni a nagy terminálok kieső forgalmát. A romlandó áruk légi szállítása pedig megfizethetetlenül megdrágítaná az importot.
Újabb sokk a kasszáknál: ismét drágul a hús és a pékáruk alapanyaga
A konfliktus hatásai ugyanakkor messze túlmutatnak a Közel-Kelet határain. A szoroson halad át a globális műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagok mintegy harmada. A forgalom korlátozása emiatt már most akadályozza a létfontosságú ammónia és nitrogén szállítását. Mivel a világ élelmiszer-termelésének nagyjából a fele a nitrogénalapú műtrágyákon nyugszik, az utánpótlás akadozása súlyos globális problémát jelent.
A helyzetet súlyosbítja, hogy maga a Közel-Kelet a nemzetközi műtrágyagyártás egyik központja. Irán például a világ negyedik legnagyobb karbamidexportőre. Ráadásul a termeléshez elengedhetetlen földgázellátást is támadások érik, ami a költségek oroszlánrészét teszi ki. Katar legnagyobb gázüzeme például egy dróncsapás miatt kényszerült ideiglenes leállásra.
Így égetik el a magyarok a jövőjüket? Nem is tudják, mekkora bajt okoznak
A feszültség már a világpiaci árakon is egyértelműen meglátszik. A globális referenciaárnak számító egyiptomi karbamid ára egyetlen hét leforgása alatt több mint 25 százalékkal ugrott meg. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha a szoros tartósan lezárva marad, a dráguló műtrágya miatt világszerte visszaeshetnek a mezőgazdasági terméshozamok. Ez pedig elkerülhetetlenül az olyan mindennapi élelmiszerek árának emelkedéséhez vezet, mint a kenyér, a tészta vagy a burgonya.
