A tojás ára idén érezhetően csökkent a boltokban, ezt több statisztika is alátámasztja. Tavaly év végén még 96 forint volt az átlagos darabár, ez mostanra - a nagy láncokban - 90 forint körülre csökkent. Ennek az egyik oka, hogy a tojás szezonális termék, karácsonykor és húsvétkor megugrik a kereslet, így nem meglepő, hogy január és február magasságában kis mértékű árcsökkenést látni. Ezt a szezonalitás nem olyan mértékű, mint amilyet a gyümölcs, vagy zöldségpiacon látni, de azért érzékelhető egy keresletvezérelt ármozgás. Ráadásul januárban a megmaradt készletek akciózása is lefelé húzhatja az árakat.
Az átlagárakat több tényező is eltérítheti, a kiszerelés mérete, a tojás eredete (mélyalmos, bio), ezért a Portfolio megnézte, hogy az egyes láncoknál mennyibe kerültek a legolcsóbb tojások az elmúlt hónapokban. Bár a láncok igyekeztek együtt mozogni az árazással, ebből a körből a Spar emelkedik ki valamivel több mint 80 forintos minimális átlagárral azon termékek esetében, amelyekről folyamatosan adatot szolgáltattak az Online Árfigyelőnek. A többi láncnál 70 forint körüli darabárakat találhatnak azok, akik a legolcsóbb tojásokat keresik. Nem meglepő, hogy ebben a tekintetben is a diszkontok járnak elől, de náluk lényegesen kisebb a választék, mint a szupermarketekben.
Tele vannak import tojással a boltok: innen ömlik be a külföldi áru az EU-ba
A tojásárak mérséklődése látszik az Agrárgazdasági Kutatóintézet friss jelentéséből is. Ez nem a bolti, hanem a csomagolóhelyi értékesítési árakat mutatja. Az idei 5. héten a ketreces tojásoknál az M+L méretűek átlagára 70 forint körül alakult darabonként, ami éves alapon enyhe emelkedés, az előző héthez képest viszont csökkenés. A tálcás kiszerelésnél az árak gyakorlatilag stagnáltak, 60 forint körüli szinten. A mélyalmos tojások esetében a dobozos kiszerelés darabára 2026. 5. héten 76-77 forint körül alakult, a szervezet 0,5%-os csökkenést regisztrált az előző héthez képest.
Hosszabb távon mi látható?
A tojás ára az elmúlt bő tíz évben jól mutatta, mennyire érzékeny egy alapélelmiszer a piaci és szabályozási sokkokra. A 2015-2016-os időszakban még viszonylag nyugodt volt a piac: az árak a megszokott szezonális mintát követték, sem a költségoldalon, sem a keresletben nem jelentkeztek extrém kilengések. Az első igazán látványos fordulat 2017-2018-ban következett be. Ekkor a tojás az egyik legnagyobbat dráguló élelmiszerré vált, amit elsősorban európai szintű kínálati zavarok magyaráztak.
A fipronilos tojásbotrány és a madárinfluenza-járványok egyszerre szűkítették a kínálatot, miközben a termelés csak lassan tudott alkalmazkodni. Külön érdekesség, hogy mindez Magyarországon egybeesett a tojás áfájának jelentős csökkentésével, amely azonban nem tudta ellensúlyozni a piaci sokkot: az árak az adócsökkentés ellenére is meredeken emelkedtek.
A 2017-es sokk után 2019 és 2021 között viszonylagos stabilizáció következett, de a felszín alatt már ekkor gyűltek a feszültségek. Az energia-, takarmány- és logisztikai költségek emelkedése fokozatosan beépült a termelési árakba, ami előkészítette a terepet a 2022–2023-as robbanáshoz. Ebben az időszakban a tojás ára már nem egyetlen botrány miatt szállt el, hanem több, egymást erősítő tényező hatására: az energiaválság, a dráguló gabonák, a tartóssá váló madárinfluenza-kockázat és az általánosan kiugró magyar élelmiszer-infláció együtt tolta fel az árakat.
A tojás árát ráadásul az elmúlt években közvetlen kormányzati beavatkozások is érintették. A 2022-2023-as időszakban az árstopos intézkedések, majd később az árrésstop bevezetése próbálta fékezni a lakossági árakat, de ezek inkább az árak eloszlását és megjelenését változtatták meg, semmint a mögöttes költségfolyamatokat. Magyarországon az árak jobban is nőttek, mint az európai unióban, és ez a tendencia nem csak a tojásnál jelentkezett, hiszen a 2022-es 2023-as inflációs időszak Magyarországot érintette a leginkább az európai unióban.
