A világ szárazföldjeinek közel fele legelő. Ezek a területek egyedülálló biológiai sokféleségnek és pásztorközösségeknek adnak otthont; több milliárd ember megélhetése ma is közvetlenül kapcsolódik a legeltető állattartáshoz. A globalizáció, a klímaváltozás és a földhasználati konfliktusok azonban veszélyeztetik ezt az életformát és a hozzá kapcsolódó ökológiai tudást - olvasható a közleményben. A pásztorok és a pásztorközösségek nem csupán élelmiszert állítanak elő: ökológiai rendszereket tartanak fenn és alakítanak, őshonos fajtákat őriznek, valamint gazdag kulturális örökséget ápolnak - a Kárpát-medencétől Szibérián és Mongólián át az afrikai szavannákig és Dél-Amerikáig.
Régi adósságot törlesztett az osztatlan közös földtulajdon rendezése
Tudásuk a tájjal való együttélés tapasztalatán alapul. A programsorozat célja, hogy ezt a sokrétű tudást - a néprajzosok, kulturális antropológusok terepen szerzett ökológiai ismereteitől a tárgyi kultúrán, zenén és művészeten át a kortárs társadalmi és környezeti kihívásokig - a közbeszéd részévé tegye. Gyerekeket és felnőtteket megszólító programnapok, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések mellett filmvetítések, zenei és táncprogramok mutatják be a pásztorkodás, a pásztorművészet, a legeltető állattartás és a nomád életmód örökségét, az ember-állat-növény kapcsolat összetett rendszerét.
Mindezt digitális anyagok egészítik ki: online gyűjteményi válogatások és közösségi média posztok járulnak hozzá a Néprajzi Múzeum témába vágó tárgyainak és fotóinak közkinccsé tételéhez. A nyitóprogramra 2026. február 26-án 18 órakor kerül sor: a párizsi École des hautes études en sciences sociales (EHESS) antropológusa, Jean-Baptiste Eczet tart előadást kelet-afrikai nomád közösségek esztétikájáról és társadalmi világáról. Az angol nyelvű tudományos előadás a pásztorélet kulturális és politikai dimenzióit vizsgálja. Március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján, a Néprajzi Múzeum Napján rendezett egész napos, ingyenes program középpontjába szintén a pásztorkodás kerül.
Magyar tej hódít Afrikában, és ez tényleg komoly
Előadások, tematikus tárlatvezetések, zenei bemutatók és kézműves foglalkozások kapcsolják össze a gyűjteményi örökséget a kortárs kérdésekkel. Április 25-én, Szent György-nap alkalmából - amely régiónkban a pásztorélet egyik legfontosabb hagyományos ünnepe, az állatok első kihajtásának napja - egész napos, felnőtteket, családokat és gyermekeket megszólító programnap idézi meg a kihajtás szokásrendjét, rítusait és közösségi jelentőségét. Május 21-én este kerekasztal-beszélgetésre kerül sor kritikai keretben: Nomád népek a földműves civilizációk árnyékában címmel történeti és kortárs jelenségeket vizsgálhatunk.
A nomádokról szóló történeteket évszázadokon át többnyire földműves birodalmak írták; a romantikus nomád-kép és a valóság közötti feszültség ma is meghatározza gondolkodásunkat. A beszélgetés célja, hogy teret adjon a saját hangoknak és a kortárs reflexióknak. A pásztorok éve a Múzeumok Éjszakája programjában, valamint az őszi események során is kiemelt szerepet kap: tematikus estek, filmvetítések, zenei programok, valamint gyűjteményi fókuszú bemutatók és “raktármerülések” kapcsolódnak majd a témához.
