Viski József, az AM államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy bár a beruházási pályázatok kiemelten fontosak, a magyar mezőgazdaság szempontjából a legnagyobb jelentősége az egységes kérelmen alapuló, normatív támogatások gyors és kiszámítható kifizetésének van. Ezek évente 700-800 milliárd forintot jelentenek, mintegy 150 ezer kérelmezőt és közel 5 millió hektár mezőgazdasági területet érintenek, közvetve pedig körülbelül 300 ezer ember megélhetését biztosítják. Az Agrárminisztérium célja az adminisztratív terhek csökkentése és a kifizetések felgyorsítása volt, ennek érdekében egyszerűsítették a szabályokat, mérsékelték az ellenőrzési arányt, valamint proaktív ügyféltámogatással segítették a gazdálkodókat.
Ez aztán a karácsonyi meglepetés: kinyitja a kormány a földpiacot a pénzügyi befektetők előtt
Az intézkedések eredményeként 2024-ben jelentősen nőtt a kifizetett támogatások összege: az előlegek mértéke megduplázódott, az éves kifizetés pedig több mint harmadával haladta meg az előző évit. Emellett a minisztérium előrelépést ért el a beruházási pályázatok elbírálásában is, így összesen mintegy 730 milliárd forint értékben születtek támogatói döntések. Az államtitkár kiemelte, hogy a támogatások nemcsak fejlesztéseket tesznek lehetővé, hanem az aszály, a piaci bizonytalanságok és az uniós szabályozási kihívások közepette is hozzájárulnak a gazdálkodók jövedelembiztonságához és ellenálló képességének megőrzéséhez.
Jelenleg jó a helyzet a földeken
Az eseményen megrendezésre kerülő kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi téli időjárás összességében kedvező a mezőgazdaság számára. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott: a fagyok a kártevők gyérítése révén javíthatják a termelés minőségét, míg a csapadék, különösen a hóesés kifejezetten pozitív hatású. Hollósi Dávid, az MBH Bank Zrt. ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás kiszámíthatatlansága miatt a szélsőségek korszaka következik, akár extrém hidegek is előfordulhatnak, ezért a mostani időjárásnak érdemes örülni.
Viski József kiemelte: a nyári aszály gyakran már a téli csapadékhiánnyal kezdődik, így a mostani helyzet bizakodásra ad okot, emellett a hideg jelentősen csökkentheti például az amerikai szőlőkabóca állományát is. Ugyanakkor felidézte a tavalyi rendkívüli tavaszi fagyokat, amelyek ellen a gazdálkodók gyakorlatilag védekezni sem tudtak, és bár támogatásokkal és eszközökkel igyekeztek reagálni, a kárigények közel megduplázódtak. Mindez jól mutatja, hogy a kilengések egyre nagyobbak, és egy jó év sem jelent garanciát a jövőre nézve, ezért az aszály elleni küzdelem továbbra is kiemelt feladat marad.
Erre sok magyar gazda várt már: jó hírek jöttek a földekről
Herczeg András, az AVHGA ügyvezetője szerint a mostani hóhelyzet sokak számára megerősítést jelent, ugyanakkor figyelmeztetett: a kiszámíthatóság hiánya komoly kockázatot jelent az ágazat szereplői számára. Vajda Péter, az Agrova-Phylazonit Kft. ügyvezetője szintén bizakodásra ad okot látott a hóban, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szélsőséges kilengésekhez nem lehet teljes mértékben alkalmazkodni, legfeljebb tompítani azokat. Az őszi vetések előnyt élvezhetnek, ha a hó fokozatosan olvad el, de további csapadékra is szükség lenne a tél folyamán.
Sokan kerülhetnek gödörbe
A finanszírozás kapcsán Hollósi Dávid elmondta, hogy az állattenyésztésben már lezajlott egy jelentős konszolidáció, és hasonló folyamat kezdődött a növénytermesztésben is, ahol kevesebb szereplő állít majd elő nagyobb volumenben és hatékonyabban. Felhívta a figyelmet a világgazdasági környezet romlására is, különösen a tejágazat válságára, ahol az alacsony árak, a túltermelés és az exportpiacok összeomlása súlyos helyzetet teremtettek.
Herczeg András szerint a kihívásokra közös válaszokat kell találni, ugyanakkor ezek a megoldások eltérhetnek a kisebb és nagyobb gazdaságok esetében. A beszélgetésben szó esett arról is, hogy egyes szereplők működése veszélybe kerülhet. Vajda Péter rámutatott: korábban a kedvezőbb csapadékviszonyok elfedték a problémákat, miközben a talajok állapota folyamatosan romlott.
A túlzott műtrágyahasználat és a talaj kizsigerelése hosszú távon a termelékenység és a minőség rovására megy, ezért elengedhetetlen a talajok „építése”, vízmegtartó képességének javítása.
Ez a növény lehet a jövő nyertese, de sok múlik az időzítésen!
Párkányi Gábor szerint sokan még mindig a korábbi gyakorlatokból indulnak ki, holott a klíma alapvetően megváltozott, a lehetőségek beszűkültek, és újra kell tervezni a termelést. Hozzátette: a jelenlegi körülmények között Magyarországon a kommersz búza nyereséges, versenyképes előállítása komoly kérdéseket vet fel, így minden gazdálkodónak mérlegelnie kell a kockázatait.
Mit változtathat meg a Bászna-ügy?
A Bászna Gabona-ügy kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy az eset megingatta a piaci bizalmat. Hollósi Dávid szerint a versenyhelyzetben sok szereplő alábecsülte a kockázatokat, ami ciklikusan visszatérő probléma, és egy ilyen ügy az egész ágazat stabilitását rombolhatja. Kiemelte a felelős sajtó szerepét is, mivel a valótlan vagy pontatlan hírek tovább növelhetik a bizonytalanságot.
Vajda Péter arra figyelmeztetett, hogy a Covid óta elterjedt gyakorlat, miszerint pillanatnyi előnyökért felrúgják a stabil együttműködéseket, ami hosszú távon súlyos károkat okoz, ezért mindenkit óva intett ettől a szemlélettől.
