Fekete György, a MATE szakértője elmondta, hogy bármilyen jellegű hulladékról legyen is szó, fontos szempont a körforgásos gazdasági modellt szem előtt tartani, tehát igyekezni kell olyan megoldásokat választani, amellyel elkerülhető az anyagok hulladékká válása. Ha ez mégis megtörténne, akkor érdemes a hulladékhierarchia szerint eljárni annak érdekében, hogy kiderüljön, az adott hulladék milyen módon kerülhet hasznosításra. A szakértő elmondta, hogy a hulladékhierarchia kifejezés egy széles körben elfogadott konszenzus, amely a hulladékkezelési módszereket rangsorolja a környezetterhelésük szempontjából. Nagy általánosságban azt jelenti, hogy a legjobb hulladék az, ami nem létezik, igyekezni kell tehát elkerülni annak keletkezését. Lehetőség szerint gondolkodni kell az újrahasznosítható anyagokban, amelyeket ugyanebben a formában fel lehet használni máskor is. Ha azonban valaki nem gondolkodik ennyire előre, akkor az alábbi tanácsok alapján biztosan okosabb megoldásokat választhat a következő karácsonyi időszakban.

Mi a teendő a csomagolópapírokkal?

A szakértő szerint az a legjobb, ha az ajándékok becsomagolására vannak az embernek erre a célra eltett ajándéktáskái vagy feldíszített papírdobozai különböző méretben, amelyeket minden évben felhasználhat. Ha valaki nem szeretné vagy nem tudja tárolni őket, akkor érdemes a legtermészetesebb anyagú csomagolópapírt kiválasztani. Fekete György rámutatott, hogy ha a csomagolópapír nincs tintákkal, festékekkel kezelve, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő szelektív kukába helyezve, visszagyűjtés után újra feldolgozható. Ha viszont az ember saját hatáskörében hasznosítaná ezeket, akkor ezt kizárólag a natúr típusú papírral teheti meg. Ebben az esetben akár mulcs takaróként a kertben vagy leaprítva is hasznosítható, bekeverve a komposztba, vagy gyújtósként használva. A csomagolóanyagok mellett a kötözőknek is vannak természetes alternatívái - például növényi rostból készült zsineg - így elkerülhető a műanyag szalag és a cellux használata.

A színesebb csomagolóanyagok hasznosítására is léteznek házi megoldások, például újracsomagolni lehet benne, felhasználni dekorációs alapanyagként, füzetborítóként, bár ezek az úgynevezett upcycling típusú megoldások az anyag-áram mennyiségét tekintve inkább a kedves, mintsem a hatékony kezelési megoldások közé tartoznak. Ezekre a kukába helyezés után az égetés vagy a hulladéklerakás vár.

A csomagolóanyagok témakörénél érdemes megjegyezni, hogy a nem megfelelő színű, méretű ajándék cseréjéről minél előbb gondoskodjunk. Minél tovább halogatjuk a cserét, annál inkább valószínű, hogy felhasználatlanul hulladékként végzi. Ebből a célból érdemes a blokkokat megőrizni az ünnepek után is

- mondta Fekete György.

Mi legyen a díszekkel, dekorációs kellékekkel?

A karácsonyi időszak után, a dekorációt nem szabad kidobni a kukába, még akkor sem, ha az ember esetleg megunta vagy megsérült. A MATE szakértője szerint érdemes egy második lehetőséget adni számukra. Mint fogalmazott, amennyiben csak megunta őket az ember és jövőre már más díszre vágyna, úgy próbálja meg használtáruként eladni vagy vigye el a hozzá legközelebb található újrahasználati központba. Amikor pedig új dekort szerez be, akkor is érdemes ezeket a helyeket felkeresni. Ezzel nem csak spórolni lehet, de mindenki tehet a hulladék keletkezése ellen.

Jó alternatíva lehet a természetes dekoráció használata, pár darab szárított fenyőággal, tobozzal, fahéjjal és szárított narancshéjjal nemcsak különleges és egyedi csomagolást készíthetünk, de még az ünnepek illata is becsempészhető a lakásba. Ezek az anyagok később mind komposztálhatóak is

- tette hozzá Fekete György.

Mindig aktuális a kérdés, hogy mi legyen a fenyőfával karácsony után

Örökzöld dilemma a karácsonyi fenyő ünnepi időszak utáni elhelyezésének kérdése. Fekete György szerint már a karácsony előtti időszakban már érdemes átgondolni, hogy vajon melyik fajta karácsonyfa - műfenyő, gyökeres, vágott - a leginkább környezetbarát megoldás a későbbi hasznosítást illetően. Míg a vágott fenyő esetében egy esetleges eltüzelés során az a szén-dioxid fog visszajutni a légkörbe, amit a növény az élete során megkötött, addig a fosszilis (leginkább nyers olaj) eredetű műanyagok tüzelése esetében ez többlet CO2 emissziót eredményez. Hiába jól újrahasznosítható a műanyag alapú, ez idővel anyagi minőségromláshoz vezet és az életciklus vége az égetés vagy a hulladéklerakás lesz. Fosszilis eredetű műanyagok égetése mellett nem leszünk képesek elérni az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegességet. Tehát a műfenyő vonatkozásában csak bioalapú műanyag esetében lehet bármiféle fenntarthatóságról beszélni. Vágott fenyőnél érdemes előzetesen átgondolni a későbbi hasznosítást. Ha van az embernek van kertje és ágaprítója, akkor helyben érdemes komposztálni, a vastagabb ágakat tűzifaként vagy leaprítva mulcsként hasznosítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor el kell juttatni a legközelebbi közösségi komposztálóhoz, vagy át kell adni a helyi hulladékgazdálkodó szervezetnek, hogy gondoskodjanak a hasznosításáról. Gyökeres fenyőfa esetén, nagyon fontos, hogy az ember a kiültetés után is gondoskodon a fenyő öntözéséről. Ez télen meglepő lehet, de ha valaki nem teszi meg, akkor a kiültetett fenyő ugyanúgy a vágott növények sorsára juthat.

Terveink szerint a következő szezonra elhárul minden jogi és adminisztratív akadály, így a MATE Szárítópusztai Kertészeti Tangazdaságában átvehetjük majd a használt karácsonyfákat és ott komposztként hasznosíthatjuk. Jövőre tehát a gödöllői lakosok, az egyetem hallgatói és munkatársai a MATE-ra is hozhatják majd a vágott fenyő karácsonyfát az ünnepek után

- tájékoztatott Fekete György.

Hová kerüljön az élelmiszer-maradék?

A Nébih által 2016 óta elkészített Maradék nélkül című országos felmérésből az derül ki, hogy Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ebből több, mint 600 ezer tonna a háztartásokban, amiből 300 ezer tonna még menthető élelmiszer lenne. Fejenként ez évente 65 kilogramm kukába kidobott élelmiszert jelent, ami 45 ezer forintnyi összegnek felel meg. Ezt a sokkoló mennyiséget a Nébih által kiadott Élelmiszerhulladék napló segítségével mindenki saját maga is fel tudja mérni és a tudatosság révén radikálisan le tudja csökkenteni a mennyiségét.

Fekete György szerint az ünnepek alatt Magyarországon ez a pazarlás kifejezetten jellemző. Mivel senki sem szívesen méretezi alul a karácsonyi menüt, ezért könnyen lehet túlzásokba esni. Ez leginkább az ésszerű előre tervezéssel lenne elkerülhető. De ha mégis nagyobb mennyiségű étel maradt a lakoma után, akkor semmi esetre sem szabad hagyni azt megromlani! A szakértő szerint

fagyaszunk le belőle vagy amíg nem történik minőségi romlás, addig adományozási céllal keressük fel a helyi ételmentő csoportot a közösségimédia-felületeken, vagy forduljunk a legközelebbi karitász szervezethez, akik foglalkoznak ételosztással. Az ünnepekre különösen jellemzőek a panírozott ételek, melyek sütése során nagy mennyiségű használt sütőolaj keletkezik a háztartásokban. Ezt kihűlés után műanyag flakonba gyűjtve el kell juttatni a legközelebbi gyűjtőpontra, ahol bioüzemanyagként kerül majd hasznosításra.

Mit lehet kezdeni a szilveszteri hulladékokkal?

A MATE szakértője szerint az év utolsó éjszakáján keletkezett petárda, konfetti és tűzijáték maradványokat az embernek igyekeznie kell minél alaposabban összegyűjteni maga után és gondoskodni a megfelelő kukába történű begyűjtésről. Az anyagválasztás ezek esetében sem mindegy. Ha műanyag termékeket választ valaki, az mindig többlet CO2 emissziót jelent a papír alternatívákhoz képest egy égetés során.