Kezdjük azokkal az ágazatokkal az értékelést, ahol nem csak az év eleje volt jó, hanem a vége is kedvezően alakult. A húsmarha- és a juhtartók összességében jó évet zárhatnak, amennyiben volt – illetve van – elegendő takarmányuk nemcsak a téli időszak, de az aszályos nyári hónapok átvészeléséhez. A január elején Romániából behurcolt kiskérődzők pestise, majd a márciusban kitört RSZKF-járvány, valamint a szeptembertől új szerotípusokkal hat év után ismét felbukkanó kéknyelv-betegség miatt elrendelt forgalmi korlátozások és piaci zavarok jövedelemkiesést okoztak a gazdáknak. Mégis, a felvásárlási árak az év nagyobb részében magasan, a végén pedig rekordszinten voltak. Ennek köszönhető, hogy az éves mérleg mindent összevetve végül pozitív lett - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

A sertés- és tejágazatban ugyanakkor nagyon felemás lett az összkép. Éves szinten a jobbaknak ugyan kijön pozitívra a mérleg, de az utolsó hónapok árzuhanása és a középtávú kilátások nagyon nehéz hónapokat vetítenek előre. Pedig nem indult rosszul az év, és még az RSZKF negatív piaci hatásai sem okoztak volna jelentősebb bevételcsökkenést a termelőknél, ám az utolsó negyedévben nagyon rossz irányt vett a tejtermelés és sertéstartás jövedelmezősége. Rég nem tapasztalt árzuhanás figyelhető meg Európában a tejet és a sertéshúst illetően. Az okok összetettek: belső (túltermelés, kereslet csökkenése) és külső (piacvesztés, vámok) körülmények egyaránt közrejátszanak. De még ezek együtt sem indokolnak ekkora áresést. A hirtelen és sokak számára váratlanul jött áresésben a globalizált piac és kereskedelmi láncok manipulációja, hisztériája és eltúlzott reakciói egyaránt szerepet játszanak.

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, soha nem látott mennyiségű támogatást fizetett ki idén a Kincstár, és a Kormány döntésének köszönhetően nem került sor visszaosztásokra sem az állatjólléti, sem a tenyészbika-, kos-, bakbeállítási kereteknél. A tenyésztési támogatások keretét a hiányzó 10 százalékkal kiegészítette a tárca, így minden tenyésztőszervezet megkapta a beadott támogatási kérelmében szereplő összeget. A támogatások kiutalásának ütemét a kifizető fél gyorsnak látta, amivel a tenyésztők nagyobb része egyet is ért, de sajnos voltak, akik saját hibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe vitás ügyek miatt. Az őshonos fajtákat tenyésztők közül többen – elsősorban a baromfitenyésztők – még a 2023-as vagy 2024-es pénzükre várnak. Ezekre mielőbb megoldást kell találni!

2022-től nem várt fordulat következett be a mezőgazdaság két fő ágazatában: egyszerre csökkent a növénytermesztés és nőtt az állattenyésztés jövedelmezősége. Ennek mértéke persze az egyes növény- és állatfajok szintjén más és más, de összességében érzékelhető a trendfordulás. Ettől persze még nem akarnak állattenyésztők lenni a növénytermesztők, és az állattartó gazdaságok számának csökkenése folytatódik. A versenyképes üzemek ugyanakkor nagyobbak és még jobbak lettek, így összességében növekedni tudott az ágazat kibocsátása. Akkor is, ha soha nem látott mértékű csapást okoztak a járványos állatbetegségek 2025-ben, nagy valószínűséggel 40 százalék fölötti arányt fog elérni az állattenyésztés a mezőgazdaságon belül, amire már nagyon régen nem volt példa.